Elia Kazan halálára

Reuters-felvételManhattani otthonában vasárnap kilencvennégy éves korában elhunyt Elia Kazan. Végleg lezárult a lázadó magatartásról lélekbe markoló alkotásokban borongós-bús lírai hangon beszélő, sokrétű életmű. Amelynek három szakasza volt. Az első ebből a színházi rendezőé. A görög szülőktől Törökországban született, majd négyéves korában New Yorkba került Elia Kazan előbb sikerdarabokként vitte színre a Broadway-n a kortárs amerikai drámaírók – Thornton Wilder, Arthur Miller, Tennessee Williams – máig sokat játszott műveit. Néhánynak később filmes átiratát is elkészítette. Az életmű legmaradandóbb szakasza a filmrendezői, amely azonban a hatvanas években megszakadt. Akkor az irodalom felé fordult: regényeket írt, köztük egy életrajzit is.

Egy máig nagy hírű és elismert színitanodát köszönhet neki a világ: az Actor’s Studiót, amelynek egyik alapítója volt, s amely megújította az amerikai színjátszást. Nevéhez két színészóriás köthető: A vágy villamosából egy csapásra keresett színésszé, majd A rakpartont követően ideállá lett Marlon Brando, valamint a legendává vált James Dean, aki rövid élete alatt, pár filmszereppel, megalapozta a szenvedélygazdag, élettel teli modern színjátszást. És sokan Elia Kazannak tulajdonítják az eddig elkészült legjobb amerikai filmet: ez pedig nem más, mint A rakparton, az irányzatteremtő alkotásnak is értékelt, Oscar-díjas mű. Kétségtelen, Elia Kazan a legjelentősebb filmalkotók egyike: ezt három Oscar-díja is bizonyítja. Igaz, a legutóbbit, amelyet 1998-ban kapott életműdíjként, a gála résztvevői nem fogadtak kitörő örömmel, ellenkezőleg. Tiltakozásként egyesek meg sem tapsolták. Elia Kazan ugyanis vitathatatlanul óriási művészegyéniség volt, ám politikai magatartása többekben keltett visszatetszést. 1934-ben, a munkásosztályra figyelő, baloldali orientáltságú színház hatására beállt a kommunista pártba, melynek két évig volt a tagja. Az ötvenes években aztán baloldali múltja miatt többször beidézték az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé, s ő több társára tett terhelő vallomást, aminek nyomán karrierek törtek ketté.

Bár Elia Kazan filmrendezői karriere a hatvanas évek elejére megtört, a negyvenes-ötvenes években új lélegzettel felfrissült filmművészetet teremtett olyan darabokkal, amelyek a mai napig nem avultak el. Mert ezek a klisékből való kitörés, a megújult amerikai filmművészet alappillérei, a kortárs amerikai drámairodalom legautentikusabb vizuális átiratai, valamint a modern színészideált – elsősorban a fiatal Marlon Brandóval és James Deannel (Édentől keletre) előrevetítő, egyben a halhatatlanságnak őket megőrző mozgóképes alkotások Elia Kazan filmjei.