Az anyasági nálunk és Magyarországon

A sajátosan szlovákiai magyar, a közmagyarban ismeretlen szavak nálunk rendszerint nem kizárólagos használatúak, velük párhuzamosan előfordul magyarországi „párjuk” is. A két változat előfordulási gyakorisága azonban (valamint az, hogy kik és mikor élnek velük) eltérő lehet.

Nézzük például a gyermeket vállaló szülőknek, elsősorban az anyáknak járó alapvető társadalombiztosítási ellátásokat. Köztudott, hogy a szülő nőket terhességük utolsó heteiben és a szülés után, rendszerint a gyermek hároméves koráig speciális szabadság illeti meg. Az első szabadságtípust a szlovák így nevezi: materská dovolenka, az erre az időre járó támogatás neve jelenleg materské (materský príspevok). Ez után igényelhető a másik szabadság, a rodičovská dovolenka, az időtartama alatt kapott ellátás a rodičovský príspevok. Magyarországon a terhes és a szülő nőt szülési szabadság és terhességi-gyermekágyi segély illeti meg, ez után pedig gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult. Mivel a gyes igénybevétele mellett (a gyermek egyéves korától) a szülő dolgozhat, Magyarországon jelenleg nincs hivatalos „párja” a rodičovská dovolenkának, a köznyelvben rendszerint így nevezik: gyesen van, gyermekgondozási szabadságon van.

Nálunk érdekesen alakul ezeknek a szavaknak és kifejezéseknek a használata: a sajtóban nagy számban adatolható a szülési szabadság, a gyermekgondozási segély (gyes formában is), a gyermekgondozási szabadság. A terhességi-gyermekágyi segély azonban érdekes módon nem honosodott meg, holott ezt a támogatási formát legalább 1927 óta így nevezik. Ezek mellett azonban mind írott szövegekben, még inkább pedig a mindennapi beszédben használatosak a szlovák kifejezéseknek megfelelő megnevezések is, pl. az anyaszabadság, a szülői szabadság, anyasági segély, de még inkább az anyasági, pl.: „Anyasági segély: Ezt 28 hétig kapja a kismama”; „Az anyaszabadságot kötelezően a szülés időpontja előtt hat héttel kell elkezdeni”; „A katonák, a polgári szolgálatos katonák, az anyaságin és a szülői szabadságon lévők után az állam fogja fizetni a biztosítást”; „Munkaviszonyom fennáll, de már két éve gyermekgondozási szabadságomat (gyes, szlovákul materská dovolenka) töltöm”; „Öt évig voltam anyaságin”. Példáinkból (és az egyéb, itt helyszűke miatt nem idézett szövegekből) kitűnik, hogy a szülői szabadságot a rodičovská dovolenka megfelelőjeként használják, az anyasági és az anyaszabadság értelmezése azonban nem egyértelmű, hol a szülési szabadságra (materská dovolenka), hol a gyermekgondozási szabadságra (rodičovská dovolenka) értik; az anyasági szó (főnévként, pl. „Az anyaságit jelenleg a Szociális Biztosító fizeti”) pedig ritkábban a terhességi-gyermekágyi segély (materský príspevok), gyakrabban pedig a gyermekgondozási segély (gyes, rodičovský príspevok) értelemben szerepel. S ez érthető is, hiszen az anyák döntő többsége nemcsak a gyermeke féléves koráig kíván otthon maradni, vagyis automatikusan gyesre mennek. Mivel ezt a támogatási formát még mindig inkább az anyák veszik igénybe, kézenfekvő az anyasági szó használata, annál is inkább, mert Magyarországon is van ’anyáknak járó ellátás’ értelme, csak éppen más ellátási formákat neveznek meg velük. Az anyasági támogatás (vagy másképp kelengyepénz, régebben anyasági segély) a szülés esetén járó egyszeri juttatás, ezt nálunk így hívják: príspevok pri narodení dieťaťa. Nem hivatalos szövegekben, a köznyelvben pedig vagy az anya által igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot, vagy pedig a három és több gyermeket nevelő, ún. hivatásos anyáknak járó gyermeknevelési támogatás igénybe vételének idejét nevezik így.