A háború másik oldala

<p>Propaganda, mobilizáció, rekvirálás – a harctéri események mellett ez is hozzátartozott az 1914 és 1918 közötti háborús évek valóságához. A hátország életét, az 1. világháború civilekre gyakorolt hatását állítja koncepciója középpontjába a Pozsonyi Városi Múzeum kiállítása, A háború másik oldala.</p>

TAKÁCS HENRIETTA

Száz évvel ezelőtt, 1914. július 28-án vette kezdetét a nagy háború. A pozsonyi Óvárosháza termeiben látható kiállítás két kurátora, Elena Kurincová és Gaucsík István a múzeum gyűjteményéből, valamint az első világháborút megélt generáció leszármazottainál megőrzött emlékekből olyan anyagot állított össze, amely elsősorban Pozsony – a polgári lakosság és az innen a harcterekre vezényelt katonák – 1914 és1918 közötti életébe nyújt betekintést. Nem meglepetés, hogy bár a paneleken szereplő kísérőszövegeket, magyarázatokat csak szlovák és angol nyelven olvashatjuk, a kiállított tárgyakon olvasható szövegek és a dokumentumok meghatározó része magyar nyelvű.

Bár a frontvonalak messze húzódtak, a hosszú évtizedeken át békésen fejlődő, vagyonilag, etnikailag és vallásilag sokrétű, polgári, Habsburg-hű Pozsonyt is elérte a nagy háború szele. A propagandának, valamint a császár és király iránti lojalitásnak köszönhetően a sorköteles katonák besorozása és bevonulása gyorsan és gördülékenyen zajlott. A hazafias jelszavak – Életünket és vérünket hazánkért!, Életünket és vérünket királyunkért! – sorra köszönnek vissza a korabeli plakátokon. Talán az első világháború volt az első olyan konfliktus, amelynek során kulcsszerep jutott a propagandának mint a manipuláció eszközének. A propaganda kiterjedése és fejlődése elsősorban az új ábrázolási technológiáknak volt köszönhető, a célja pedig a civil lakosok figyelmének felkeltése és lankadó érdeklődésének felcsigázása volt az egyre inkább végeláthatatlan és elhúzódó háború éveiben. A közvéleményre a napi sajtón kívül egyre nagyobb hatást gyakoroltak a plakátok, a szórólapok, a képeslapok, a karikatúrák, a fotók és a használati tárgyak, melyek a kor ikonikus alakjait, Ferenc József császárt és I. Károlyt ábrázolták. Az agitáció és a propaganda eszközeként az állami szimbólumok különböző variánsai is rendre visszaköszönnek a kiállított tárgyakon a becsület, a hősiesség és a várt győzelem szimbólumaként.

Részben propagandisztikus célt szolgált az egykoron a városi színház előtt állt Vashonvéd szobra is, mely a kiállításon egy külön szekciót kapott. A fából készült, vasszögekkel kivert szobor Rigele Alajos alkotása, amelyet Szapáry Ilona grófné és Bartal Aurélné kezdeményezésére állítottak fel, s a történelmi Magyarország területén első volt a maga nemében, azaz a „nemzeti áldozatkészség szobrai” között. Vasszögeket a Szapáry Ilona grófné által indítványozott Invalidusok házának felépítésére adakozó polgárok vásároltak és helyeztek el a honvéd testébe.

A kiállítás Harcok és csataterek című részében a frontokon harcoló katonák életébe pillanthatunk be. A pozsonyi katonák több frontszakaszon is harcoltak Szerbiában, Olaszországban és Oroszországban. Legendássá vált a 72. gyalogezred („die Pozsonyer Kinder”), melynek csaknem a felét szlovák katonák alkották, egészen a Monarchia végnapjaiig. A hadszíntereken, lövészárkokban állomásozó katonák életében fontos szerepet játszott a szeretteikkel fenntartott kapcsolat; a levelezőlapok és képeslapok hiteles tanúságtételek a nehéz idők átéléséről, a katonák szemléletmódjáról, s a korabeli cenzúra ellenére is érdekes adatokat rejtenek a háborús világról.

A kiállítás utolsó termében az első világháborús emlékművekről tudhatunk meg többet. A távoli vidékeken elesett és eltemetett katonák emlékének megőrzésére Pozsonyban két emlékmű született a háború idején, 1917-ben és 1918-ban, mindkettő Rigele Alajos alkotása. Emellett a tárlaton a Pozsony megye területén található összes első világháborús emlékmű listáját megtaláljuk. Számos érdekességeket tudhatunk meg a Vöröskereszt működéséről, vagy éppen I. Ferenc József császár unokájának, Auguszta bajor hercegnének a jótékonysági tevékenységéről. Ő alapította az Aranyat vasért elnevezésű mozgalmat, amely a jómódú arisztokrata és polgári családokat arra ösztönözte, hogy arany ékszereik leadásával támogassák a Monarchia háborús erőfeszítéseit.

Akit érdekel az első világháború másik oldala a „presporák” civilek és katonák szempontjából, az október 12-ig tekintheti meg a kiállítást.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?