Szénerőművek Európának

Budapest/Berlin. A következő évtizedekben hatékonyabb szénerőművek épülhetnek a bizonytalanná váló földgázellátás miatt Európában. A Die Welt internetes változata ismertetett egy brit tanulmányt, amelyet a Policy Studies nevű kutatóintézet készített. Az elemzés szerint a következő években sokkal több pénzt kell fordítani a modern szénerőművek fejlesztésére, mert több országban környezetvédelmi okokból leállítják az atomerőműveket, a kőolaj- és földgázellátás pedig drága és bizonytalan lesz.

A lap a német példát mutatja be: a megtermelt elektromos áram fele a szénerőművekből jön. A tervek szerint 2021-ig leállítják az utolsó német atomerőművet is, miközben egyharmaddal nő az ország áramigénye. A világ legtöbb szén-dioxidot kibocsátó erőművei közül hat Németországban található, és hatásfokuk is alacsony: átlagosan 34 százalékos. Az új generációs barnaszén-erőműveknél 43 százalékos hatásfokkal termelik az energiát. 2009-ig egy speciális szárítási technológiával a szenet megszabadítják a víztartalom négyötödétől, ezáltal a hatásfok 47 százalékra emelhető. Ez még mindig alatta marad a gáz- és gőzerőművekének, amelyek először egy gáz-, majd egy gőzturbinát hajtanak meg, és 60 százalékos hatásfokkal dolgoznak. Ha a hulladékhőt is hasznosítják távfűtésre, akkor 90 százalékos eredményt érnek el, de a gázellátás hosszú távon kérdéses.

A szénerőművek fejlesztésének kulcsa abban van, a szén-dioxid- kibocsátást sikerül-e az erőművön belül megszüntetni, a gázokat pedig hatástalanítani, netán újrafelhasználni. A kérdés az, mit csinálnak a szén-dioxiddal? Kutatók megpróbálják a régi gáz- és olajlelőhelyek üregeibe préselni, de még nem tudni, hogy milyen sikerrel és költséggel. (MTI, ú)