A romló gazdasági és szociális helyzet miatt szavaztak az emberek az EP-választáson

Az emelkedő árak és a növekvő megélhetési költségek vitték el az embereket a júniusi európai parlamenti választásokon az urnákhoz. Ez érvényes az egész EU-ra, ahol a választók 42 százalékát motiválták az emelkedő árak, de Szlovákiára és Magyarországra még inkább: 

nálunk 54 százalék, Magyarországon pedig 53 százalék indokolta a részvételét az emelkedő árakkal.

 A gazdasági helyzet általános romlása is komoly oknak számított, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt 50 százalék nevezte nyomós oknak ezt a választáson való részvétel szempontjából. Az uniós átlagnál jóval többen nevezték fontosnak a szociális védelmet, a jóllétet és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést: 37 százalék ezt tartotta a legfontosabb témának, míg uniós szinten csak 24 százaléknyi embert befolyásolt.

A szociális-gazdasági témákon kívül Szlovákiában hangsúlyosabb volt az átlagnál a nemzetközi helyzet: az EU-ban 34, Szlovákiában 43 százalék volt azon szavazók aránya, akik ezt indokként tüntették fel. 

A migráció azonban már nem téma, legalábbis a szlovákiai választók körében: míg uniós szinten 28, addig Szlovákiában csak 14 százalék vette ezt figyelembe az EP-választás során. 

Meglepő módon a magyarországi választókat sem a migráció vitte az urnákhoz: az uniós átlagnál két ponttal kevesebben, 26 százaléknyian tartották ezt fontos témának.

Uniós szinten és Szlovákiában is magas volt a részvétel

Szlovákiában a korábbi évekhez képest kiugróan magas, 34,38 százalékos volt a részvétel júniusban, a választást a Progresszív Szlovákia nyerte 27,8 százalékkal a második helyezett Smer előtt, amely 24,76 százalékot ért el. Bejutott még az EP-be a Republika 12,53, a Hlas 7,18 és a KDH 7,14 százalékkal. Uniós szinten a részvétel 51 százalékos, ami az eddig elért legamagasabb szint. 

Júniusban a legmagasabb részvételt tapasztalhattuk az EP-választáson az elmúlt 30 évben, az emberek európaszerte éltek a választójogukkal. Arra adtak nekünk mandátumot, hogy cselekedjünk, hogy pozitív változásokat vigyünk a mindennapi életükbe

 – jelentette ki Roberta Metsola, az EP elnöke.

A választáson Szlovákiában az idősebb korosztály vett részt nagyobb arányban, de az eltérés nem volt túlságosan magas. A 15-24 éves korosztályból ugyan csak 24 százaléknyian voltak voksolni, de a 25-39-ben már 32 százalék, és a 40-54 és az 55 pluszosok között pedig 36-37 százalékos volt a részvételi arány.

Bízunk az EU-ban és az intézményeiben

A felmérés alapján az Unió lakosságának nagy része elégedett az EU-val: 47 százaléknak pozitív képe van a szövetségről, míg mindössze 16 százalék vélekedik negatívan róla. Ez gyakorlatilag az uniós átlaggal azonos. Az Európai Parlamentről is pozitív a lakosság képe: Szlovákiában 43 százalék elégedett vagy inkább elégedett a parlament munkájával és csak 15 százalék az elégedetlenek aránya. Meglepetésre Magyarországon is hasonló a helyzet, pedig az Orbán-kormány sokszor az egyik legfőbb ellenségnek tartja az EP-t. 

A felmérés eredménye szerint a magyarországi lakosságnak mindössze 14 százaléka van rossz véleménnyel az EP-ről, míg 44 százalék pozitívan viszonyul hozzá.

Az EU jövőjének a megítélése is pozitív: 32 százalék pesszimistával áll szemben 66 százaléknyi optimista, ami szintén másolja az uniós átlagot.