Szabályozott televíziózás

Brüsszel. Jóváhagyták az uniós szakminiszterek a több országot érintő, „határok nélküli” televíziózással foglalkozó EU-jogszabály új változatát. Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezet egyebek mellett a technológiai fejlődéssel kíván lépést tartani, és Európában új, egyenlő feltételeket biztosítani a most formálódó audiovizuális médiaszolgáltatások számára (lekérhető videofilmek, mobiltelevízió, audiovizuális szolgáltatások digitális televízión). Az EB szerint az irányelv révén az európai televíziós és filmes vállalatok „rugalmasabban hozhatnak majd létre digitális tartalmakat”, amelyeket aztán a hirdetések révén ingyenesen kínálhatnak a fogyasztóknak. Az irányelv kiáll az európai audiovizuális modell alappillérei: a kulturális sokszínűség, az európai filmek arányának magasan tartása, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem, a faji és vallási alapú gyűlölet elleni harc mellett.

Az irányelv célja továbbá a szabályozásból fakadó terhek enyhítése, a finanszírozás könnyítése az új reklámozási formák engedélyezésével. A kiskorúakat védő, a fajgyűlöletre uszítást és a burkolt reklámot megakadályozó nemzeti előírásokat az egész EU-ban érvényes szabályok váltják fel. A műsorszolgáltatók a hatályba lépéstől maguk választhatják meg, mikor a legcélszerűbb reklámot elhelyezni a műsorban, ugyanakkor a szabály minimum félórás szünetet ír elő két reklámblokk között a műsortípusok nagyobb részében. (Több EU-tagország sajnálatára a gyermekműsorok esetében sem nagyobbat.) Napi korlátot a szabály már nem ír elő, de az óránkénti maximális reklámmennyiséget továbbra is 12 percben szabja meg.

Új elem az ún. termékelhelyezés: a hirdetni kívánt termék a produkció részeként jelenik meg, például a történetbe bevont autó, italmárka formájában. Közben a képernyőn elhelyezett felirattal figyelmeztetni kell a nézőt, hogy reklámot lát. Támogatja az irányelv az új reklámformákat is, például a képernyő egy részén elhelyezett, a virtuális és az interaktív reklámot.