Pénzzel segítik a közel-keleti reformokat

A nyolcak sétája a georgiai partok előtt fekvő, milliárdosok üdülőhelyéül szolgáló luxusszigetenReuters-felvételEz a G8 Sea Island-i csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatból derül ki. A világ legfejlettebb államai, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada, valamint Oroszország (G8) Sea Island-i csúcstalálkozójuk második napján, szerdán nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy támogatják a Közel- és a Közép-Keleten, valamint Észak-Afrikában a szabadság, a demokrácia és a jólét előmozdítását. Ezenkívül akciótervet hagytak jóvá a nukleáris fegyverek terjedésének feltartóztatására, és elmarasztalták Észak-Koreát és Iránt atomfegyverkezési ambícióik miatt. A dokumentum elmarad attól a nagyra törő tervtől, amit Washington fél éve meghirdetett, és inkább az európai államok keze nyomát viseli magán. Washington számos demokratizálási elképzelés finanszírozását szorgalmazta, de a térség országai eleve gyanakvással fogadták az amerikaiak kezdeményezését. A kompromisszumos nyilatkozat szerint a térség országainak saját feladata a reformok megvalósítása, azokat nem lehet kívülről rájuk erőltetni.

100 millió dolláros alap

Jacques Chirac francia államfő úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint nem a NATO dolga, hogy Irakban beavatkozzon. „Nem hiszem, hogy a NATO küldetéséhez tartozik az iraki beavatkozás” – mondta. Chirac a dokumentum elfogadása után arról beszélt, hogy a szóban forgó államoknak maguknak kell eldönteniük, igénybe veszik-e a nyolcak által felkínált támogatást. Ez 100 millió dolláros gazdasági támogatási alap, mikrohitel kisvállalkozóknak, különösen nőknek, program az írástudatlanság ellen, 100 ezer tanár kiképzése 2009-ig, valamint rendszeres találkozó a térség és a nyolcak pénzügy- és külügyminiszterei, illetve más tárcák felelősei között.

A tanácskozás egy részén részt vett Jordánia, Algéria, Bahrein, Jemen, Törökország, Afganisztán, valamint Irak. A kezdeményezést hűvös tartózkodással fogadó Egyiptom, Marokkó és Szaúd-Arábia nem fogadta el a Sea Island-i meghívást. Irakot Gázi Masal Adzsíl al-Jáver elnök képviselte, akit a szuverenitás június 30-i helyreállításakor iktatnak be tisztségébe. Bush amerikai elnök Jávert a résztvevőknek bemutatva megjegyezte: „Nem gondoltam volna másfél évvel ezelőtt, hogy a szabad Irak elnöke mellett fogok ülni.”

Elmarasztalások

A találkozó résztvevői egyéves moratóriumot fogadtak el az urándúsítás és újrafeldolgozás technológiai transzferjére. A találkozón a vendéglátó Egyesült Államok unszolására a nyolcak kemény szavakkal ostorozták Észak-Koreát és Iránt. Felszólították a phenjani kormányt, hogy ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon számolja fel nukleáris programját. A nyilatkozat szerint sajnálatos, hogy Irán húzza-halasztja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és aggasztó, hogy még mindig nem tárta fel teljesen urándúsító programját.

A Sea Island-i nyilatkozatban kitértek a közel-keleti konfliktusra is; a dokumentum szerint a reformokkal párhuzamosan támogatni kell a közel-keleti konfliktus „igazságos, kiegyensúlyozott és tartós” rendezését, ami azonban nem lehet kifogás a reformok elmulasztására. Külön fejezetet szenteltek az iraki adósságról. A 120 milliárdra becsült tartozás elengedésének mértékéről nem közöltek számokat. (MTI, o-o, i-x)

India és Kína felvételét fontolgatják

A G8 csoport vezetői fontolgatják, hogy felveszik a társaság tagjai közé Kínát és Indiát – közölte Silvio Berlusconi. Az olasz kormányfő szerint a világ legfejlettebb ipari országai és Oroszország nem vitathatja meg a világgazdaság jövőjét úgy, hogy a megbeszélésekből kihagyják a világ további két húzóerejét, Kínát és Indiát. Az ügyben döntés azonban nem történt.