Párizs Amerikának hálás, nem Bushnak

Elesett bajtársaira emlékező brit veteránČTK/AP-felvételJacques Chirac francia elnök a központi ünnepség egyedüli felszólalójaként olyan új világrendet szorgalmazott, amely a szabadságon, egyenlőségen, a jog tiszteletén alapul.

Most először vett részt a normandiai partraszállásról tartott emlékünnepségen német kancellár, Gerhard Schröder, valamint orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyében. Schröder a központi ünnepség után részt vett a ranville-i temetőben megtartott megemlékezésen, s koszorút helyezett el a második világháborúban meghalt német katonák emlékére is. Az eseménysorozat közös francia–német ünnepséggel zárult Caenban, ahol mind Chirac francia államfő, mind pedig Schröder német kancellár beszédet tartott. Egyébként Schröder helyénvalónak tartja, hogy részt vett a Hitler-ellenes koalíciós csapatok 60 évvel ezelőtti partraszállásának alkalmából szervezett közös megemlékezésen. „A szövetségesek győzelme nem Németország fölött, hanem Németország érdekében aratott győzelem volt” – írta a Bild am Sonntagnak szombaton. A kancellár szerint a normandiai ünnepségekre szóló meghívással nagy megtiszteltetés érte Németországot. A németek emelt fővel emlékezhetnek 1944. június 6-ra.

Olaszország, amely a második világháborúban Németország szövetségese volt, nem képviseltetette magát az ünnepségen. Franco Frattini külügyminiszter azzal magyarázta ezt, hogy Franciaország azokat az országokat hívta meg, amelyeknek voltak katonái Normandiában a partraszállás idején. Az 1944 júniusában lezajlott normandiai csatában hatvanezer szövetséges és 75 ezer német katona esett el, továbbá húszezer civil vesztette életét.

A központi ünnepség előtti eseménysorból kiemelkedett a közös francia–amerikai és francia–brit megemlékezés. „Franciaország sohasem fogja elfelejteni, hogy mivel tartozik az amerikaiaknak és a többi szövetségesnek, akik a második világháborúban felszabadították Európát a fasizmus alól” – hangsúlyozta tegnap Jacques Chirac francia elnök Colleville-sur-Merben George Bush amerikai elnök és a normandiai harcok veteránjai előtt. Colleville-sur-Mer katonai temetőjében mintegy tízezer amerikai katona alussza örök álmát. Chirac minden francia nevében köszönetet mondott, és biztosította Bush elnököt, hogy Franciaország népe baráti, testvéri érzelmeket táplál és nagy hálát érez az amerikaiak iránt. Bush utalva az Anglia elleni amerikai függetlenségi háborúban (XVIII. század vége) kapott francia segítségre, arra emlékeztetett válaszbeszédében, hogy Franciaország volt az Egyesült Államok első barátja.

Bayeux városában Jacques Chirac és II. Erzsébet angol királynő együtt emlékezett meg a partraszállás során elesett brit katonákról az ottani katonai temetőben. Tony Blair brit kormányfő is részt vett a megemlékezésen, és nemzedéke nevében köszönetet mondott a brit háborús veteránoknak. Az eseményre tegnap több ezer brit háborús veterán hajózott át a csatornán. II. Erzsébet, aki egyben Kanada államfője is, Courseulles-sur-merben megemlékezett a normandiai harcokban elesett ötezer kanadairól. Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő és Aleksander Kwasniewski lengyel elnök is lerótta a hála és a tisztelet adóját a franciaországi Urville lengyel temetőjében. A londoni lengyel emigráns kormány több ezer fős lengyel alakulatot hozott létre a második világháborúban. Lengyel haditengerészeti erők és légi kötelékek is részt vettek a normandiai partraszállásban.

Putyin orosz elnök a hitleri Németország fölötti közös győzelemhez való fontos hozzájárulásként méltatta a második front megnyitását. Tegnapi üzenetében háláját fejezte ki a Hitler-ellenes koalíció veteránjainak. Mindamellett maga Oroszország nem ünnepelte különösebben a normandiai partraszállás jubileumát. „Mostanában sokan elfelejtik, hogy a második világháború alapvető terhét a Szovjetunió viselte” – írta az ünnepségekhez időzítve a Krasznaja Zvezda, annyit ismerve el csupán, hogy a partraszállás a szövetségesek legnagyobb csatájává vált. A szovjet történészek fontos, de megkésett fejleményként értékelték a második front megnyitását, amely már nem volt döntő a náci Németország legyőzésében, és ez a felfogás él a mai Oroszországban is. Nyugaton viszont a D-dayt a második világháború szinte legfontosabb napjaként tartják számon. (MTI, TASR)

Nem történt politikai áttörés a párizsi tárgyalásokon

Róma/Párizs. Az amerikai elnök mostani európai útjának elsősorban az volt a célja, hogy javítsa a megtépázott európai–amerikai viszonyt, római és párizsi tárgyalásainak is ez volt a fő értelmük. George Bush és Silvio Berlusconi olasz kormányfő szombaton délelőtt Rómában amerikai–európai együttműködést szorgalmazott az iraki stabilitás érdekében. Mindketten úgy vélték, már ezen a héten elfogadhatja új iraki határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa, továbbá közös amerikai–európai stratégiát szorgalmaztak az iraki demokrácia megteremtésére. Bush és Berlusconi is jelezte: katonai egységeik mindaddig Irakban maradnak – immár a szuverén iraki kormány kérésére –, amíg meg nem szilárdítja hatalmát a demokratikusan választott iraki vezetés.

Bush szombaton délután érkezett Párizsba, s a koraesti órákban tárgyalt Jacques Chirac francia elnökkel. A Párizs és Washington közeledési akaratát jelképező csúcstalálkozó után közös sajtóértekezletet tartottak. Chirac rendkívül ingatagnak nevezte az iraki helyzetet, amellyel kapcsolatban – mint mondta – országaik között voltak nézetkülönbségek, de abban egyetértenek, hogy békére van szükség. Kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ BT napokon belül elfogadja Irakkal kapcsolatos új határozatát. A francia elnök szerint Párizs és Washington egyetért abban, hogy a határozatnak teljes szuverenitást kell biztosítania az új iraki kormánynak, ugyanakkor nem dícsérte a szuverenitás június 30-i átadásáról kötött megállapodást. Mint mondta, a megállapodás további finomításra szorul, amely azonban hamar elvégezhető. (m, t)