Menekülő menekültek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elemzett – lapunk szerkesztőségének is megküldött – statisztikai adatok szerint 12 190 személy kért menedéket ezekben az országokban, 44 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben, amikor 21 867 kérelmet nyújtottak be. Az UNHCR közép-európai regionális képviselője, a szervezet szlovákiai, lengyelországi, magyarországi és szlovéniai tevékenységét irányító Lloyd Dakin szerint az ENSZ menekültügyi szervezetének meg kell vizsgálnia e jelentős csökkenés okait.

„Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a migránsok és menekültek más útvonalon érkeznek az Európai Unióba, esetleg csupán átutaznak a négy közép-európai országon anélkül, hogy a hatóságok észrevennék őket. Őszintén remélem, nem az áll a csökkenés hátterében, hogy a menedékkérőket visszafordítják a határon” – nyilatkozta Dakin. Hozzátette, ha mégis ez lenne a helyzet, az súlyos aggodalomra adna okot, mivel ez azt jelentené, hogy nemzetközi védelemre szoruló személyek nem tudnak bejutni az EU területére.

Tavaly a legtöbb menedékkérelmet Lengyelországban adták be (44,6%), a második helyen Szlovákia volt (29,1%), a sort pedig Magyarország (13,2%) és Szlovénia (13,1%) zárta. A vizsgált időszakon belül megállapítható, hogy az újonnan benyújtott kérelmek számában a legjelentősebb csökkenés a 2005-ös év első negyedévében következett be.

Az EU külső határán levő négy tagállamba érkező menedékkérők nemzetisége jelentős eltéréseket mutat. Lengyelországban például a kérelmezők több mint 92 százaléka az Orosz Föderációból érkezik és többnyire csecsen nemzetiségű. A másik három országban a menedékkérők nemzetiség szerint jóval több csoportba sorolhatók. Szlovákiában a kérelmezők 29,2%-a származik az Orosz Föderációból, de jelentős az Indiából (15,8%), Moldovából (8,7%) és Kínából (7,9%) érkező menedékkérők száma is. Magyarországon a kérelmezők legnagyobb csoportját a vietnamiak (19,8%), valamint Szerbia-Montenegró-i (15,1%) és kínai (10,8%) állampolgárok alkotják. Szlovéniába sok menedékkérő érkezik az egykori Jugoszlávia területéről: 32% Szerbia-Montenegróból (többnyire roma nemzetiségűek), 13,6% Bosznia-Hercegovinából és kb. 4% a Macedón Köztársaság területéről. Jelentős még a török (14,1%) és az albán kérelmezők (8,8%) száma.

Szlovéniában volt tavaly a legalacsonyabb az elismert menekültek aránya a kérelmezőkhöz képest: mindössze 1,6%, azaz 14 személy kapott menekültstátust. Szlovákiában 3%, azaz 25 személy, Magyarországon 10%, azaz 97 személy; Lengyelországban pedig a kérelmezők 7%-a, összesen 312 személy kapott menekültstátust. A régió államaiban mindenütt jellemző a „megszüntetett eljárások” nagy száma. A megszüntetés oka általában az, hogy a hatóságok nem tudnak kapcsolatba lépni a menedékkérővel az eljárás során. Magyarországon az összes eljárás 39%-át kellett ilyen okból megszüntetni, Lengyelországban ez az arány 50% volt, Szlovéniában 61%, Szlovákiában pedig 78%. Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben a kérelmezők más országokba távoztak.

Az UNHCR tisztában van vele, hogy a menedékkérők ilyen nagy arányú eltűnése problémákat okoz az érintett államoknak. A közvélemény a kérelmezők ilyen jellegű eltűnését a menekültügyi rendszerrel való visszaélésként értékeli. Lloyd Dakin szerint közelebbről is meg kell vizsgálni a problémát: „Lehetséges, hogy olyan okok vannak az eltűnések hátterében, mint a túlságosan hosszú menekültelismerési eljárás vagy a helyi integrációs lehetőségek szűkössége. A kérelmezők egy része valószínűleg nem lát reális lehetőséget arra, hogy letelepedhessen a régióban, ezért határoz úgy, hogy továbbmegy más országba.” (unhcr)