Macron szabad kezet kaphat

Párizs. Napközben a válasz-tásra jogosultak alacsonyabb hányada adta le a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások 2. fordulójában, mint a múlt heti első körben.

A felmérések szerint az egy hónappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű mozgalmának az első fordulóban elért nagyarányú győzelme után a második forduló egyetlen kérdése, hogy milyen arányú lesz az elnöki többség az alsóházban. Az alacsony részvétel az elnök pártját segíti, amelynek az 577 fős alsóházban 440–470 képviselője, azaz 75–80%-os többsége lehet. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi politikai berendezkedést alapító Charles de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársaság elnök alatt szintén a jobboldal 84%-os többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben.

Pártja 1. fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök a nemzetgyűlés támogatásával már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorellenes törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.

Az elmúlt hat hétben 4. alkalommal választottak a franciák, de a kampány a hagyományos pártoknak az elnökválasztást megelőző előválasztásai miatt egy évvel ezelőtt megkezdődött, s a franciák láthatóan elfáradtak. A távolmaradásban az is szerepet játszhat, hogy a felmérések szerint a franciák az államfő pártjának nagyarányú győzelmét megváltozhatatlan tényként kezelik. Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz erős ellenzéket felmutatnia, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek. Az első fordulóban 21,5%-ot elért jobboldalnak lehet a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50–110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett.