Vezettük a legújabb elektromos Minit

Az elektromos korszak hatalmas dilemma elé állította a több évtizedes múltra visszatekintő Minit. Mennyire lehet ötvözni a hagyományt, és a megszokott formákat egy teljesen új technológiával és irányelvvel? Nem fognak hátat fordítani a márkának a hagyományos értékek, tehát a formavilág kedvelői?

A Mini azon márkák közé tartozik, amelyet az emberek jelentős része éppen az egyedi formái miatt akar megvenni. Ezért is próbáltak mindig nagyon érzékenyen hozzányúlni a legendás brit márka újdonságaihoz. Nem csoda, hogy az új elektromos Mini esetében is óvatosan hajtották végre a lényeges módosításokat. Az új, modern kori Minit még 2001-ben mutatták be, s azóta minden egyes változás vagy módosítás aránylag konzervatív volt.

Változás, de érzékkel

Az általam tesztelt újdonságon megmaradtak a jól ismert kör alakú fényszórók, ami viszont eltűnt, az a kerekek körüli fekete műanyag borítás, az irányjelző pedig megjelent a külső visszapillantó tükörben. Eltűntek a krómozott elemek, ám a legjelentősebb változásnak szerintem az új, háromszög alakú hátsó lámpák számítanak, amelyek grafikájában még mindig fellelhető a brit zászló. Tehát minimális változásokról beszélhetünk, minek köszönhetően még olyan emberek is tudni fogják, hogy Miniről van szó, akik az égvilágon semmit sem sejtenek az autókról.

A Minit már a neve miatt is gyakran érte kritika azért, hogy évről évre nagyobb, hiszen a 2001-ben bemutatott járgány méretileg is fényévekre volt attól a Minitől, amin még Mr. Bean száguldozott. Nos azóta, az elmúlt húsz évben, a hosszúsága további 20 centimétert nőtt, a jelenlegi viszont már érdemben nem tágult az előző változathoz képest.

S mennyire változott a Mini modellkínálata? Elég jelentősen. Korábban aránylag egyszerű dolga volt a vásárlónak, hiszen aki Minit akart, az választhatta a hatchbacket, benzin- vagy árammeghajtással, aztán volt a hosszabb Clubman és a robusztusabb kis SUV, a Countryman. A kínálat viszont az évek előrehaladtával bővült. A felvételeken látható új elektromos Mini hivatalos neve a Mini Cooper E, illetve jelen esetben a Mini Cooper SE, ugyanis a tesztelt járgányok a nagyobb teljesítménnyel rendelkező modellek voltak, de ehhez még visszatérek.

Nos ezen az elektromoson kívül van még egy másik Mini Cooper is, amely viszont az előző generáció ráncfelvarráson átesett változata; ez két benzinmotorral kapható, s a teljesítmény függvényében a Mini Cooper C vagy Mini Cooper S nevet viseli. Akinek több helyre van szüksége, az benzin- vagy elektromotorral megrendelheti az új Mini Countrymant. És mivel a Clubman modellnek befellegzett, megjelent egy kisebb SUV, amely az Aceman nevet viseli, s méreteiben a hatchback és a Countryman közé pozicionálja magát.

Egy szó mint száz, bármennyire is hasonlít az új elektromos Mini a hatchbackre, két teljesen eltérő autóról van szó. Az újdonság ugyanis az elektromos autóknak szolgáló platformra épült, amelyet a BMW a kínai Great Wall Motors gyártóval kooperálva fejlesztett ki. Nos míg az elektromos Mini előző generációját Oxfordban gyártották, az újat már Kínában fogják, bár a brit kormány nyomásgyakorlásának – és nem kis anyagi hozzájárulásának – köszönhetően 2026-tól a gyártás egy része ismét visszakerül Oxfordba.

Mi van a motorházban?

Ha az egyszerű, E jelölésű változatot veszik meg, akkor 135 kW (184 lóerő) maximális teljesítménnyel rendelkező elektromotort kapnak, amely 290 Nm nyomatékot állít elő. Ez 7,3 másodperc alatt gyorsítja fel az autót álló helyzetből 100 km/órás sebességre. Az erősebb, 160 kW (218 lóerő) maximális teljesítményű Mini Cooper SE modell 6,7 másodperc alatt abszolválja a 0–100 km/órás sprintet, maximális nyomatéka pedig 330 Nm. Mindkét modell meghajtásáról az elülső kerekek gondoskodnak.

Jelentős különbség van a hatótávolságok között, hiszen míg a Mini Cooper E modell a WLTP-szabvány szerint 305 kilométer megtételére képes, addig az SE jelölésű változattal már elvileg több mint 402 kilométert is megtehetnek egyetlen feltöltésre, minimum a gyári adatok szerint. Ezt az utóbbi értéket nem sikerült elérni, ám a körülbelül 16 kWh-s átlagfogyasztás mellett a hatótávolságot úgy körülbelül 350 kilométerre számítottuk ki. Elvileg tehát el tudom képzelni, hogy ha kifejezetten a fogyasztásra fognak koncentrálni, akkor a 400 kilométert megkörnyékezhetik egy feltöltésre. Persze mindennek van ára is. A gyengébb elektromos változatot nálunk 32 260 eurótól tudják megvenni, az erősebb ára már 36 260 eurónál kezdődik.

Ami a töltést illeti, mindkét változat 95 kW teljesítménnyel tud tölteni gyorstöltő állomáson, ami annyit jelent, hogy az elemeket 10 százalékról 80-ra körülbelül 30 perc alatt fogják feltölteni. Fali töltőről vagy az otthoni hálózatról aztán a töltés nem egész hat órát vesz igénybe a gyengébb, illetve nem egész nyolc órát az erősebb kivitel esetében.

Műszeregység nélkül

Az új Mini modellekben már megjelennek a műszeregységet helyettesítő nagy kör alakú érintőképernyők, amelyeken minden egyes információt és funkciót megtalálnak. A sofőr előtt így már csak akkor jelenik meg néhány adat, ha a feláras head-up kijelzőt is megveszik. Ez pedig nem a szélvédőre, hanem a műszerfalból kitolódó kis üveglapra vetíti az információkat, ami nem éppen szerencsés, ugyanis előfordulhat – mint például az én esetemben, hogy nem tudják olyan kényelmesen beállítani az üléseket, hogy jó rálátásuk legyen a kijelzőre. Ami magát a kerek érintőképernyőt illeti, nekem még szoknom kell. Az egyes ikonok túl kicsinek tűnnek rajta, mások eltúlzottan nagyok, néha mintha a vártnál lassabban reagálna, tehát egyelőre nem igazán tudom, mit gondoljak róla.

Milyen jó vezetni?

A Mini mindig is a sportos, gokart vezetési élményről szólt és ezt ebben az új elektromos járgányban is megkapják, sőt, szerintem az előző változathoz képest még sokkal jobban fekszik az úton. Érezni, hogy az első kerekek nem engedik az aszfaltot, stabilan tartják az autót, minek köszönhetően a kanyarokba is sokkal magabiztosabban és ezért gyorsabban fognak behajtani. A tesztkörutak jelentős része szép, kanyargós vidéki utakon vezetett, ráadásul szombaton, így igazán volt lehetőség kipróbálni a Mini vezetési élményt.

És mi nem volt olyan élvezetes? Mivel háromajtós változatról volt szó, a hátsó ülésekre való beszállás eléggé nehézkes, és őszintén, nem igazán van hátul elég hely, fej- és térdmagasságban sem. A kiszállás ugyanúgy problémás, ezért ezt az autót legfeljebb ketten tudják majd kényelmesen használni. A másik dolog, ami miatt nem kap pluszpontot tőlem ez a járgány, az a csomagtér, ugyanis a térfogata nem igazán változott, 210 liter áll rendelkezésre és ez nem a legtöbb. Másrészt, mondjuk meg őszintén, a praktikum sohasem tartozott a Mini erősségei közé. Az autó mindig is elsősorban a stílusról és a vezetési élményről szólt, ezt pedig ebben a legújabb változatban is megkapják. Jól néz ki, élmény vezetni, az elődjéhez képest jóval nagyobb hatótávolsága van. Már csak azt a tényt kell elfogadni, hogy mindennek ára van, és nem is alacsony.