Könnyebb lesz a kapcsolattartás

Mihael Brejc (néppárti, szlovén) a témafelelőse annak a rendelettervezetnek, amely a kishatárforgalmat szabályozná egyrészt az uniós és unión kívüli országok, másrészt a schengeni egyezménynek a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezését még nem alkalmazó államok (mint például Magyarország és Szlovákia) között. Az EB javaslata még külön kezelte a schengeni és nem schengeni országok közötti határszakaszokat (ilyenről van szó például Szlovákia és Ausztria között). Az EP szakbizottsága értelmetlennek találta a tíz új tagállam megkülönböztetését.

Vízum helyett engedély

A kishatárforgalom jelentése a rendelet szerint a következő: „az egyik tagállam külső határának határ menti lakosok által (...) történő rendszeres átlépése például társadalmi, kulturális, igazolt gazdasági indokokra vagy családi kapcsolatokra hivatkozva”. Ehhez az egész unióban egységes elvek alapján kiállított, fényképes engedélyre lesz szükség. Az EB tervezete még speciális vízumot emlegetett, a parlament azonban kishatárforgalmi engedélynek keresztelte át a dokumentumot. A legkevesebb egy-, legfeljebb ötéves időszakra érvényes engedélyben minden esetben fel kell tüntetni a határ menti térséget, amelyen belül az engedély tulajdonosa mozoghat. Az útiokmányt vagy a tagország konzulátusa, vagy kétoldalú megállapodásokban meghatározott helyi közigazgatási hatóság állíthatja ki. A jogszabály szerint „az engedélyben világosan meg kell fogalmazni, hogy tulajdonosa nem mehet túl a határ menti térségen, és a visszaélés bármilyen formáját (...) szankcionálják”.

Sem pecsét, sem vízum

A képviselők előtt vélhetően felsejlett a mindennapos határátlépés miatt ronggyá bélyegzett okmányok képe is, ezért belevették a szövegbe, hogy nem kell be- és kilépési pecsétet elhelyezni az engedélyben. A visszaélések megelőzése érdekében csak azok kaphatják meg, akik legalább egy éve jogszerű lakóhellyel rendelkeznek a határ mentén. Kétoldalú megállapodások ennél hosszabb időt is előírhatnak, kivételes esetekben pedig (kiskorúság, öröklés) rövidebb időtartam után is lehet kérni az engedélyt.

Ötven kilométerig

Az EB verziója szerint határ menti térségnek azok a területek minősültek volna, amelyek légvonalban legfeljebb 35 kilométerre fekszenek a határtól. Az EP szakbizottsága kivette a szövegből a légvonalban szót, másrészt szélesebb sávra terjesztette ki a szabályozás területi hatályát: „határ menti térség az a térség, amely nem haladja meg a határtól számított 30 kilométeres távolságot. Ebben a térségben az érintett államok kétoldalú megállapodásaikban határozzák meg azokat a helyi közigazgatási kerületeket, amelyeket határ menti térségnek kell tekinteni. Ha bármely ilyen jellegű kerület a határvonaltól számított 30 kilométernél távolabb, de 50-nél nem távolabb terül el, azt a határ menti térséghez tartozónak kell tekinteni”.

Hatból három hónapot

Az EB javaslatában még az szerepelt, hogy a határ menti lakosok a szomszédos tagállam határ menti térségében legfeljebb hét egymást követő napig tartózkodhatnak, és „a tagállamban való egymást követő látogatások teljes időtartama nem haladhatja meg fél év során a három hónapot”. Az EP szakbizottsága ehelyett azt mondta, hogy az érintett államok közötti kétoldalú megállapodásokban kell meghatározni „a kishatárforgalmi rendszer keretében történő folyamatos tartózkodás megengedhető leghosszabb idejét, amely nem lépheti túl a három hónapot”. A szöveg szerint kivételes esetben engedélyezhetik a határ menti lakosok számára a hivatalos határátkelőktől eltérő, meghatározott helyeken történő és a hivatalos nyitvatartási időn kívüli határátlépést is.

Magyarországi képviselők üdvözölték, hogy az EP minden kérdésben a bizottság előterjesztésénél kedvezőbb álláspontot foglalt el, „a határon túli magyarok érintett közösségeinek többségét a szabályozás hatálya alá vonva”. A jogszabály megkönnyíti a határ két oldala mentén élők mindennapjait, a kishatárforgalom pedig a szomszédos országokban élő magyarok számára az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást. (P. I.)