Katasztrofális ivóvízhiány

Brit katonák osztották szét szerdán a dél-iraki Szafvan városban a kuvaiti Vörös Félhold első nagyobb segélyszállítmányát(TASR/AP-felvétel) Irak számos részében egyre aggasztóbbá válik a humanitárius helyzet. A lakosság ivóvíz- és élelmiszer-ellátottsága Bászrában a legrosszabb: a városban körbezárt másfél millió ember élete forgott veszélyben a tiszta ivóvíz hiánya miatt. Egyelőre csak részben sikerült helyreállítani a szétbombázott vízellátórendszert. Előzőleg öt napig volt teljes ivóvízhiány. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szóvivője Bagdadban azt közölte, jelenleg a háború előtti vízmennyiség felét tudják biztosítani. A helyi vízellátó vállalat szakemberei és a Vöröskereszt mérnökei szerdán egész nap dolgoztak, és sikerült három generátort üzembe helyezniük a város vízellátását biztosító szivattyúállomás hat áramfejlesztőjéből.

A szivattyúállomás a bászrai repülőtér közelében van, ahol az iraki erők és a várost támadó britek között napokon át folytatott heves harcok során megsemmisültek a szivattyúállomást energiával ellátó nagyfeszültségű távvezetékek. A mérnökök elmondták: sok alkatrész hiányzik ahhoz, hogy a fennmaradó három generátort is üzembe lehessen helyezni, de folytatják a munkát és az iraki technikusokkal együtt mindent megtesznek azért, hogy a szivattyúállomást teljes kapacitással lehessen működtetni. Bászra a második legnagyobb iraki város, és ez az állomás látja el ivóvízzel a környező kisebb települések mintegy 400 ezer lakosát is. Sok ember azért próbál elmenekülni a városból, hogy élelemhez jusson. A hadműveletekben megrongálódott a város elektromos hálózata, így az áramellátás is akadozik.

A többnapos harc után nem sokkal jobb a helyzet Umm Kaszrban sem. A Kuvaitból érkező hét teherautónyi élelmiszer és ivóvíz szerdán megérkezett a városba, de az amerikai sereg – tisztázatlan indokok miatt – csak késéssel továbbította a lakosságnak a segélyeket.

A Nemzetközi Vöröskereszt élelmiszercsomagokat és egyéb szükségleti cikkeket osztott szét Észak-Irakban is, a Médecins Sans Frontieres szervezet pedig a törések és égések ellátásához műtéti felszereléseket és áramfejlesztőket küldött Jordániából Bagdadba. Néhány segélyszervezet azonban nem szándékozik az amerikai hadsereg útján segélyeket juttatni az iraki területekre, mert szerintük így civilek is a támadások célpontjává válnának, ráadásul úgy tűnne, mintha állást foglalnának a konfliktusban.

A világélelmezési program szerint a háború után Iraknak a valahavolt legnagyobb humanitárius segítségre lesz szüksége: közel huszonhétmillió ember fog a nemzetközi segélyekre szorulni.