Folytatódik a keleti invázió

Ezt hangsúlyozza a londoni belügyminisztérium új, negyedéves összefoglalója. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. Csak annyit írt elő, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, és egy ideig korlátozott mértékben vehetik igénybe a szociális juttatásokat. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A brit belügy új, 40 oldalas összegzése szerint azonban csak az idei első negyedévben 49 ezer új munkavállaló adott be állásbejegyzési kérelmet az első bővítési körben felvett nyolc kelet-európai országból, jórészt ugyanannyi, mint a múlt év azonos időszakában. A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta – idén március végéig – összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból nagy-britanniai munkavállalásra.

A tárca azonban hangsúlyozza, ez nem azonos a térségből tartós letelepülés céljából érkezők számával, mivel a kelet-európai EU-polgárok zöme csak rövid időt kíván tölteni a brit munkapiacon. Az elmúlt egy évben bejegyzésért folyamodók 55 százaléka azt írta a formanyomtatványra, hogy három hónapnál kevesebbet akar Angliában eltölteni; az egy-két évi tartózkodást tervezők aránya mindössze 5 százalék volt.

A kimutatás szerint az idei első negyedévben újonnan munkavállalási bejegyzésért folyamodók 71 százalékát a lengyelek teszik ki, messze maguk mögött hagyva a második legnagyobb arányt képviselő Szlovákiát is, amely 9 százalékkal szerepel a statisztikában. (Grafikonunkon, amely a 2004 májusától összesített kérelmeket mutatja, Szlovákia a 3. helyen áll Lengyelország és Litvánia mögött.) A 2006-ban jóváhagyott csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből 162 ezret adtak be a lengyelek. A nyolc kelet-európai EU-tagországból főleg a fiatalok próbálnak szerencsét Nagy-Britanniában: a 2004-es bővítés óta érkezettek 44 százaléka a 18–24 éves, 39 százalékuk a 25–34 éves korosztály tagja, de már a 35–44 éves korosztály aránya is csak 10 százalék. A kelet-európaiak két legnagyobb felvevője továbbra is az adminisztratív/üzleti szektor, valamint a vendéglátás és étkeztetés.

A brit belügy külön jelentést tett közzé a januárban EU-taggá vált Románia és Bulgária munkavállalóiról. Nagy-Britannia – ellentétben a 2004-ben csatlakozókkal – e két ország esetében jelentős korlátozásokkal él. Az idei első negyedévben azonban így is 7935-en kaptak engedélyt ottani munkavégzésre; mintegy kétharmaduk román állampolgár.

A tömeges kelet-európai munkavállalást független elemzések szerint ellentmondásos jelenségek kísérik Nagy-Britanniában. A brit gazdaság jelentős hasznot húz a kelet-európaiak munkájából. Az egyik legnagyobb londoni gazdasággelemző központ, a CEBR nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt „Liverpooléval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta. A nagy brit kiskereskedelmi hálózatok, a Tesco, a Sainsbury’s és az Asda, a lengyelek által kedvelt ételek kínálatának bővítésébe kezdtek, hogy megcsapolják azt a 4 milliárd fontra becsült jövedelemtömeget, amelyet az ott dolgozó lengyelek halmoztak fel eddig. (MTI, ú)