Európának új energiapolitikára van szüksége

Brüsszel. A fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátás biztonsága a fő célja az Európai Unió energiapolitikájának az Európai Bizottság múlt héten Brüsszelben ismertetett programdokumentuma és vitairata szerint.

A tervet bemutatva José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke kiemelte: a XXI. század energiaügyi kihívásai az EU együttes fellépését követelik meg. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint az uniós egységes belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc és az ellátás biztonsága olyan közös energiaügyi kihívások, amelyek közös megoldásokat igényelnek. Megérett az idő egy új európai energiapolitikára.

A program prioritásai:

– elsőbbségi terv az európai összeköttetésre vonatkozóan,

– európai energiaügyi szabályozó hatóság

– új kezdeményezések az alapvetően egyenértékű versenyfeltételek biztosításához,

– uniós energiaellátási megfigyelőközpont létrehozása,

– az olaj- és gázkészletekre vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok átdolgozása.

Emellett kiemelten kezeli Brüsszel a fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaforrás-kombinációkat segítő intézkedéseket, tervet készít annak érdekében, hogy 2020-ig 20 százalékos energiamegtakarítást érjenek el, továbbá ösztönzi a kutatásokat, új technológiák keresését és használatát e téren. Hangsúlyozza a program az energiaügy területén a közös külpolitika fontosságát is.

Barroso óva intett az EU-tagállamok protekcionista lépéseitől is az energiaszektorban. Az utóbbi időben ilyen gyanú merült Franciaországban és Spanyolországban, ahol helyi intézkedésekkel, egyesülésekkel próbálják megakadályozni egy olasz, illetve egy német energiaóriás jelentős érdekeltségszerzését.

A bizottság javaslata szerint az energiapolitika stratégiai elemzése során meg kell határozni az infrastruktúra szempontjából legfontosabb célkitűzéseket (például csővezetékek és gázterminálok létesítését), olyan ütemtervet kell készíteni, amely az összeurópai energiaközösség megalkotását célozza, és az importfüggőséget szem előtt tartva meg kell határozni azt is, hogy az unió hogyan viszonyuljon partnereihez, például legfontosabb energiaszállítójához, Oroszországhoz. Olyan új közösségi mechanizmusra is javaslatot kell tenni, amely a külső energiaellátást érintő vészhelyzetekben alkalmazandó gyors és összehangolt válaszintézkedéseket tartalmazza.

A bizottság nyilvános konzultációt – az érintettek és érdeklődők véleményének megkérdezését – indít a témában, s a beérkező válaszok és hozzászólások alapján, illetve az Európai Tanács és Európai Parlament végkövetkeztetéseit figyelembe véve javasol konkrét intézkedéseket.

A bizottság adatai szerint csak Európában, az előrelátható energiaigény kielégítésére és az elavulttá váló infrastruktúra helyettesítésére körülbelül 1000 milliárd euróra lesz szükség a következő 20 év során. Az unió importfüggősége folyamatosan növekszik: ha nem sikerül az európai energiaügyet versenyképesebbé tenni, a következő 20–30 év folyamán az unió energiaigényének körülbelül 70 százalékát kell importból fedezni a jelenlegi 50 százalékkal szemben, ráadásul ezen termékek némelyike olyan régióból származik, mely nem minősül biztonságos forrásnak. Probléma, hogy a tartalékok szempontjából Európa csak néhány országra támaszkodik: az EU gázfogyasztásának felét például csupán három ország (Oroszország, Norvégia és Algéria) biztosítja. A kihívások között említi a bizottság, hogy az olaj- és gázárak emelkednek – az utóbbi két évben az EU-ban közel kétszeresükre nőttek –, és ezt a tendenciát követi az elektromos áram ára is.

A bizottsági elképzeléseket az EU-tagországok állam- és kormányfői is megvitatják március 23-i találkozójukon. Brüsszeli diplomáciai források szerint azonban a program elmarad a leginkább energiaimport-függő kelet- és közép-európai tagországok várakozásaitól, különösen az uniós szintű ellátási szolidaritás megalapozásának terén. (MTI, t, ú)

Jönnek a szintetikus üzemanyagok

Brüsszel. Günter Verheugen, az EB alelnöke az autóipar képviselői előtt jelentette be: Brüsszel támogatja, hogy a szintetikus üzemanyagok minél előbb betörjenek az EU üzemanyagpiacára. A gázból, bioüzemanyagból, szénből kifejlesztett szintetikus üzemanyagok segíthetnek a megnövekedett üzemanyag-szükséglet kielégítésében. A szintetikus üzemanyagok használatát támogató szövetség alakuló ülésén jelen voltak a Renault, a Royal Dutch Shell, a Sasol Chevron, a Volkswagen és DaimlerChrysler képviselői. Egyetértettek abban, hogy a szintetikus üzemanyagok csökkenthetik a kőolajtól való függőséget. (euractiv.hu)