Európában hárommillió szabad munkahely van

Az Eurostat adatai szerint az EU munkanélküliségi rátája 2007 áprilisában 7,1 százalék volt, ami egy százalékpontos csökkenést jelent tavalyhoz képest. Tizenöt éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliek aránya. 2006-ban kétmillió új munkahely teremtődött, idén és jövőre további 5,5 millió várható. Felmerül a kérdés, lesznek-e emberek, akik majd elfoglalják ezeket a posztokat és fenntartják a gazdaság növekedését. A kontinens versenyképességének visszahúzó erejévé válhat, hogy csökken Európa lakossága, s nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakképzett munkaerő.

Visszahívott nyugdíjasok

Az EB adatai szerint közel hárommillió szabad állás van ma az EU-ban. Eddig inkább az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek betöltése jelentett gondot, mostanában viszont a diplomások terén is hiány mutatkozik. Ez főleg Németországra érvényes.

Nagyon sok cég a már nyugdíjba küldött alkalmazottait hívja vissza dolgozni. A jövőben ez egyre gyakoribb lesz, annál is inkább, mert az EU lakosságának ma 22 százaléka 60 év feletti, 2050-re viszont 36 százalékra nő az arányuk. Az idősek visszahívása vagy a nyugdíjaskor kitolása kevés a gondok megoldásához, a tagországoknak külföldi vendégmunkásokat kell majd beengedniük. Nagy-Britannia ezt már megtette, Németország viszont egyelőre nem nyitott kaput.

Az EU foglalkoztatottsági biztosa, Vladimír Špidla úgy véli, csak a munkaerő szabad áramlása jelenthet megoldást a munkanélküliségre és a munkaerő hiányára. Egyébként szakemberek már évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot a kontinensünkön közép- és hosszabb távon várható, katasztrofálisnak minősített demográfiai helyzet miatt.

Már 2005 márciusában megjelent egy aggasztó tanulmány, amely szerint Európa válsághelyzet elé néz a népesség elöregedése miatt. 2030-ig 20,8 millióval csökken a munkaképes korú lakosság létszáma, illetve 18 millióval kevesebb lesz a gyermek és fiatal. A bevándorlás csak némileg segíthet, nem helyettesítheti a gazdasági reformokat, többek között a nyugdíjrendszer korszerűsítését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a foglalkoztatottsági arány javítását. Mivel Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne, ez is egyértelmű jelzés: a reformoknak ki kell terjedniük a családi kedvezmények, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére. Demográfusok ugyanis az EU egészében a népesség 10-15 százalékos csökkenését prognosztizálják 2050-ig. Érdekes összehasonlítás is készült: az EU összlakossága a 2025-ben várható 469,5 millióról 2030-ig 468,7 millióra csökken, szemben az USA-val, ahol 2000 és 2025 között 25,6 százalékkal gyarapodik a népesség.

Megnőtt az élettartam

Szakértők hangsúlyozzák: sürgősen lépni kell, tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy az elöregedés a jövő jelensége. Európában megnőtt a várható élettartam, s az idősebb korosztály általános egészségügyi állapota is jelentősen javult. 2030-ban 24 millióra emelkedik a munkaviszonyban álló 55-64 évesek száma, s 34,7 millió nyolcvan évesnél idősebb lakosa lesz a kontinensnek, szemben a jelenlegi 18,8 millióval. 2050-ig 180 százalékkal nő a nyolcvan évesnél idősebbek száma. 2030-ig a 15-64 éves korosztály létszáma 6,8 százalékkal csökken. A munkaképes lakosságtól függő fiatal és idős generáció aránya a jelenlegi 49 százalékról 25 év alatt 66 százalékra nő.

Érdemes odafigyelni a megállapításra: az elöregedés, a népességcsökkenés jelensége életünk szinte minden területét befolyásolja, így például az üzleti tevékenységek folyamatát, a munka szervezését, városrendezési kérdéseket, a lakások formatervezését, a közszállítást, a szavazói magatartást, a bevásárlóközpontok infrastruktúráját és így tovább. Vagyis: a demográfiai változások súlyosan érintik a jólétet, életszínvonalat, nemzedékek közötti kapcsolatrendszereket. A modern Európában a gazdasági növekedés mindig együtt járt a népszaporulat javulásával.

Család vagy karrier?

Mivel a születések számbeli csökkenése szorosan összefügg a családi kedvezmények hiányával, illetve a gyermekvállalás miatt a családokra nehezedő terhekkel (a gyermekvállalás korlátozza a munkavállalást, emeli a háztartás költségeit stb.), a különféle kedvezmények jótékony hatást gyakorolnának a születési arányszám alakulására, növelnék a foglalkoztatottsági szintet, különösen a nők esetében.

Az EB május derekán közleményben szorgalmazta a nemzedékek közötti szolidaritást annak érdekében, hogy a demográfiai kihívással szemben segítse a tagállamokat. A dokumentum azt vizsgálja, az európai polgárok hogyan valósíthatnak meg jobb munka–élet egyensúlyt, és az állam hogyan támogathatná a családokat annak érdekében, hogy kívánságuk szerint több gyermeket vállaljanak. Špidla ennek kapcsán kijelentette: „Európában túl sok férfi és főleg nő áll nehéz döntés előtt – család vagy karrier. Olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy az embereknek mindkettőben részük lehessen. A nők továbbra is vállalják a felelősség oroszlánrészét, így hacsak nem helyezünk fokozottabb hangsúlyt a nemek egyenlőségére és az esélyegyenlőségre, az alacsony születési arány nem fog változni.”

A családi élet és a munkahely közötti egyensúly megteremtése érdekében az EB-közlemény három olyan területet nevez meg, ahol a tagországok és a civil társadalom, valamint az EU fontos szerephez juthat: pénzügyi támogatás a növekvő család költségeinek fedezésére, minőségi szolgáltatások mind a gyermekek, mind az idősebbek részére, rugalmas munkaidő.

A tagállamok családpolitikája között nagyok a különbségek. A háromévesnél kisebb gyermekek bölcsődei ellátásának támogatása a németországi 8 és csehországi 2 százaléktól a holland 36 és a svéd 22 százalékig terjed. A társadalmi költség a családok és gyermekek esetében szintén változó: a déli államokban a család ellátását sokkal inkább annak tagjaira bízzák. (mti, euractiv hu, ú)

Felfedezik az „ezüst gazdaságot”

Berlin. Ursula von der Leyen német családügyi miniszter egy áprilisi konfrerencián érdekes szempontra hívta fel a figyelmet. Az idősek nemcsak szakmai tapasztalatukkal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, hanem a vásárlóerejükkel is. Az idősebb fogyasztókra összpontosító „ezüst gazdaság” egy új, nyereséges piacot nyithat. Tanulmányok szerint a 60 év feletti német nemzedékek vásárlóereje 316 milliárd euró, hozzájuk fűződik a fogyasztás egyharmada. 2050-ben ez a vásárlóerő 386 milliárd eurót tesz majd ki, és a fogyasztás 41 százalékát fedi le. (euractiv.hu)