Az ENSZ Közgyűlése Izlandot választotta be az Emberi Jogi Tanácsba az Egyesült Államok helyére

Izlandot a nyugati országok jelölték az időközi választáson, és 172 szavazatot kapott a leadott 173-ból, a maradék egyet Franciaország kapta, ami az AP hírügynökség tudósítása szerint derültséget váltott ki teremben. Ahhoz, hogy egy ENSZ-tagországot beválasszanak az EJT-be, a leadott szavazatok kétharmadát kell megszereznie. Izland EJT-tagsága azonnal megkezdődött, és 2019. december 31-éig, vagyis az Egyesült Államok mandátuma eredeti végéig tart. EJT-tagokat lépcsőzetes rendszerben, régiós csoportokból évente választanak három éves mandátumra.

Washington június 19-én jelentette be, hogy kilép az EJT-ből. Nikki Haley amerikai nagykövet a lépés indoklásaként akkor azt mondta: a szervezet "álszent és öncélú", és valójában "gúnyt űz az emberi jogokból". Washington azért lép ki, mert "egyetlen országnak sem volt bátorsága", hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját. A kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait - szögezte le. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is - mondta -, hogy a szervezet "aránytalan mértékben" foglalkozik Izraellel, és folyamatosan elfogult a zsidó állammal szemben. Haley már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy "betegesen elfogult" Izraellel szemben.

A világ számos országa - köztük Oroszország -, ENSZ-tisztségviselők és az Európai Unió is bírálta akkor az amerikai lépést.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre az Emberi Jogi Bizottság helyett, mert a Közgyűlés megítélése szerint utóbbi kudarcot vallott az emberi jogok védelmének szolgálatában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé vált benne a tagság - vélték -, amelyekben köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok pályázzon az EJT-tagságra, arra hivatkozva: az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.