Az Egyesült Államok kilenc iraki vezetőt vádol háborús bűnökkel

Az Egyesült Államok kormánya a háború után Szaddám Huszein elnökkel együtt kilenc iraki személyt akar bíróság elé állítani háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A Newsweek e heti számában közölt összeállítás élén Szaddám Huszein és két fia, Udaj és Kuszaj áll.

A Szaddám Huszein elleni vádak:

Az 1980-88 között Irán ellen vívott háborúban vegyi fegyvert vetett be, csakúgy, mint az iraki kurd lakosság (Halabdzsa város) ellen, ezzel több ezer ember halálát okozta; katonai csapást rendelt el a dél-iraki síiták ellen; 1980-ban utasítást adott kurdok tömeges deportálására; 1990-ben elfoglalta Kuvaitot; az Iránnal vívott háború idején megszegte a hadifoglyokra vonatkozó Genfi Egyezményt.

Az Udaj Huszein (az elnök idősebb fia) elleni vádak:

Több ezer síitát végeztetett ki az 1991-es bászrai lázadás idején, hogy elfojtsa a politikai elégedetlenséget; ő irányította Kuvait lerohanásakor a sportkocsik és egyéb luxusjavak elrablását; részt vett iraki nők megerőszakolásában és megkínzásában; a labdarúgó-válogatott tagjait – vesztes mérkőzések után – testi fenyítésben részesítette.

A Kuszaj Huszein (az elnök kisebbik fia) elleni vádak:

A bászrai felkelés elfojtása érdekében tömeges kivégzéseket és kínzásokat rendelt el; a „börtöntisztogatási program” keretében önkényesen rendelte el foglyok kivégzését.

A Mohamed Hamza Al-Zubaidi (korábbi miniszterelnök-helyettes) elleni vádak:

Ragadványnevét – síita orgyilkos – a síita ellenzék 1991-es lázadásának leverésében játszott brutális szerepéért kapta; 1986-ban mint a Baath Párt észak-iraki szervezetének titkára irányította kurdok kivégzését; részt vett Szaddám politikai ellenfeleinek megkínzásában és kivégzésében.

Az Ali Hasszán Al-Madzsid (az elnök unokatestvére) elleni vádak:

Ő rendelte el mérges gáz bevetését a kurdok felkelésének elfojtása érdekében; Kuvait megszállásakor ő lett a térség kormányzója, az ő felügyelete alatt zajlott kuvaiti polgári személyek deportálása, megerőszakolása, megkínzása és meggyilkolása; 1991-ben részt vett dél-iraki síiták lemészárlásában.

Az Abid Hammúd Al-Tikriti (Szaddám személyi testőre) elleni vádak:

Részt vett az államfő politikai ellenlábasainak megkínzásában és kivégzésében.

A Hani Al-Latif Tulfah (a különleges biztonsági szervezet igazgatója) elleni vádak:

Ő szervezte meg az iraki vegyi és biológiai arzenál elrejtését, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.

Az Izzat Ibrahim Al-Dúri (a Baath Párt Forradalmi Parancsnoki Tanácsának alelnöke) elleni vádak:

Vezető tisztséget töltött be, amikor Irak elkövette az anfali mészárlást, ahol több ezer kurd halt meg mérges gáz bevetése miatt; részt vett Kuvait lerohanásában és a Genfi Egyezmény megsértésében.

Az Aziz Szálih Numán (az Irak által megszállt Kuvait második kormányzója, a Baath Párt helyi parancsnoka) elleni vádak:

Tömeges megerőszakolásokra, kínzásokra, gyilkosságokra és fosztogatásra adott utasítást.

Több száz százalékkal nőtt az amerikai tévék nézettsége

Ha háborút nem is, de csatát vesztett a CNN

ORIGO-JELENTÉS

Atlanta. Rosszul áll a CNN szénája. Az amerikai hírtelevízió presztízsére az első nagy csapást bagdadi tudósítóinak kiutasítása jelentette, s az adó a Nielsen médiakutató intézet szerdán közzétett jelentése szerint hazai pályán is nagyarányú vereséget szenvedett. A háború első napjaiban az amerikaiak közül ugyanis jóval kevesebben, a Fox 5,58 milliójával szemben mindössze 4,37 millióan választották a CNN-t, ha a háború eseményeiről akartak tájékozódni, ez pedig mintegy 18 százalékos elmaradást jelent. A harmadik legnézettebb Amerikában az MSNBC volt a maga 2,15 millió nézőjével, bár kétségtelen, hogy mindannyian hatalmas nézőszám-növekedést könyvelhettek el. ĺgy gyakorlatilag abban a pillanatban, hogy az elmúlt hét szerdájának éjjelén elindultak az első támadások, a Fox 379, a CNN 393, az MSNBC pedig 651 százalékkal növelhette nézettségét. Ebből is kitűnik: a CNN már azelőtt is gyengébb volt, mint a Fox, s hiába a nagyobb növekedés, nem tudta utolérni szintén 24 órás hírszolgáltatást biztosító riválisát. A csatorna azzal próbálja bagatellizálni vereségét, hogy fennen hangoztatja, még mindig az ő hírei jutnak el a világon a legtöbbekhez.

Igaz, ami igaz, a Nielsen-kutatásokból az is kiderül, hogy az egész világot figyelembe véve a CNN 90,3 millió háborús hírekre éhes nézőjével messze lekörözi a Fox 67 milliós nézőseregét. Eason Jordan, a CNN hírigazgatója januárban még így nyilatkozott: „Mindent meg fogunk tenni, hogy ugyanúgy sajátunkénak mondhassuk ezt az egész ügyet, mint ahogyan azt ‘91-ben tehettük.” Intő jel és rossz ómen a CNN vezetőinek, hogy a csatornának annak idején nagyon is hasonló helyzetben, az 1991-es kuvaiti háborúban, amikor az amerikaiak Bagdadot bombázták, sikerült egy új tudósítási stílust megteremtenie, mellyel hatalmas presztízsre tett szert, s a csatorna most éppen ezen a maga teremtette terepen vesztett csatát.