Nem bízhatunk az unió múlt héten bejelentett mentőövében

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten mutatta be a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítése érdekében létrehozandó újjáépítési alapot. Az „Új generáció EU” (Next generation EU) néven beharangozott, 750 milliárd eurós helyreállítási terv 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna. A 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, és 2028–2058 között fizetné vissza.

„Szlovákia az alapból csaknem 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és majd 5 milliárd eurós, kedvező kamatozású hitelhez juthatna”

– nyilatkozta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa. Szerinte Szlovákia számára ez hatalmas lehetőség arra, hogy a koronavírus-válságból megerősödve kerülhessen ki, egyben azonban súlyos felelősség is, hiszen a források egy részét 2024-ig fel kellene felhasználnunk, az országnak így minőségi projektekkel kell előrukkolnia.

A szlovák pénzügyi elemzők már korántsem olyan derűlátóak az uniós programmal kapcsolatban. „Brüsszel az első látásra hatalmas pénzösszeget tett az asztalra, a nekünk juttatott összeg azonban nem biztos, hogy elegendő lesz a szlovák gazdaság felpörgetésére” – nyilatkozta Martin Sklenář, a Saxo Bank elemzője, aki szerint a világjárvány mély nyomokat hagyott a szlovák gazdaságon. Sklenář arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia a sereghajtók közé tartozik, a szűk időkeret miatt így egyáltalán nem biztos, hogy a felajánlott összeget az utolsó centig fel is tudjuk majd használni. „Szerintem Szlovákiának a bejelentettnél legalább háromszor nagyobb pénzcsomagra lenne szüksége, amit az elkövetkező 30 évben vehetne igénybe. Ezzel megfelelő lökést adhatnánk a gazdaságnak, és biztosíthatnánk, hogy a lendület hosszabb ideig kitartson” – tette hozzá Sklenář.

„Szlovákia nem csupán a támogatások felhasználásának a lassúságával tűnik ki, gondok vannak a projektek minőségével is. Márpedig a felajánlott összeget épp az olyan igényes projektekre kellene felhasználni, amelyek a kutatás-fejlesztést, a zöld gazdaságot és a digitalizálást segítenék elő”

– mondta el lapunknak Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. „A rendelkezésünkre álló összeget az államnak az olyan cégek felfuttatására kellene fordítania, amelyek a legtöbb munkahelyet biztosítják, emellett fontos a kis- és középvállalkozások támogatása is. Ha azonban a kormány úgy döntene, hogy a pénz egy jelentős részét újra csak sztrádaépítésre vagy ehhez hasonló állami projektekre fordítaná, az katasztrofális hatással lenne a gazdaságra, így ugyanis fennmaradna a gazdaság jelenlegi, elöregedett struktúrája” – állítja Sklenář. Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője szerint Szlovákia az elkövetkező időszakban is elsősorban saját magában bízhat, vagyis a válságból rövid távon elsősorban a saját forrásokra hagyatkozva lábalhatunk ki, miközben az uniós támogatásoknak legfeljebb középtávon vesszük hasznát.