Megreformálják a családról szóló törvényt

IBOS EMESE

Pozsony. A családjogi törvény átdolgozását a munka-, szociális és családügyi minisztérium azzal indokolja, hogy az állam szeretné jobban megvédeni a gyermekeket a családon belüli erőszaktól. Nagyobb figyelmet fordít jogaikra, és biztosítani szeretné, hogy a legmegfelelőbb körülmények között nevelkedjen.

Bár a tárca azt állítja, hogy a májusban parlament elé kerülő családjogi törvény módosító javaslata mérföldkő a gyermekek védelmére és gondozására nézve, szakemberek szerint a jogszabály csak formát ad és eszköz egy-egy probléma megoldására. A hatékony fellépéshez számos intézményrendszernek a jelenleginél jóval hatékonyabban kellene együttműködnie.

Leépítik

a gyermekotthonokat

A tervezet alapján, ha a gyermek elveszíti biológiai szüleit, csak végső megoldásként kerülhet intézeti gondozásba. Az általunk megkérdezett szociális munkások egybehangzóan azt állítják, ez nem újdonság, a gyakorlatban már most is így járnak el. Szlovákia ugyanis néhány éve csatlakozott egy olyan európai uniós irányelvhez, mely a kiskorú gyermekeknek a természetes családi környezetben való nevelkedését tartja a legmegfelelőbbnek.

A klasszikus értelemben vett gyermekotthonokat fokozatosan felszámolják, a gyermekeket pedig családoknál, illetve hivatásos szülőknél helyezik el. De csak akkor, ha a kiskorúnak nincs olyan hozzátartozója, aki megfelelően gondoskodhatna róla. A jogszabály lehetővé tenné, hogy a gyermeket akkor is a hozzátartozó nevelje, ha külföldön, az Európai Unió valamelyik államában él. Ez utóbbira jelenleg nincs mód.

A változások az elvált szülőket is érintenék

A tervezet szabályozná az elvált szülők költözését. Eddig csak akkor volt szükség a másik szülő engedélyére, ha a kiskorú felügyeletével megbízott szülő külföldön akart letelepedni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a gyermek felügyeletével megbízott szülő előzetes bejelentés nélkül akár 500 km-re is elköltözhetett volt házastársától, megnehezítve ezzel a gyermek rendszeres láthatását.

A tárca azt javasolja, hogy a költözés, a szomszédos járást kivéve, a két szülő közös megegyezésén alapuljon. Dobos Ilona válóperes ügyvéd támogatja ezt a módosítást, tapasztalatai szerint a szülők gyakran visszaélnek a szabad költözés lehetőségével. „Ha a szülők nem a kultúrált válást választják, akkor harcként tekintenek a folyamatra, és minden eszközt bevetnek, hogy keresztbe tegyenek a másiknak” – mondta Dobos Ilona.

Élettársi viszonyok

A családmodell átalakulására reagál a tervezet, amikor az élettársi viszonyból született gyermekekre is gondol. Bár egyelőre nem világos, hogy a tervezet milyen mértékben rendezi a „papír nélküli” kapcsolatból született kiskorú gyerekek jogi helyzetét, Dobos Ilona szerint a hatályos jogszabály alapján az ilyen gyerekek törvényen kívül állnak.

„Helyesnek találom a módosítást, kevesen tudják ugyanis, hogy a jelenlegi törvény értelmében, ha az élettársi viszony megszűnik, jogi vákuum keletkezik, a törvény előtt ugyanis a gyerek egyik szülőhöz sem tartozik” – magyarázza Dobos Ilona, hozzátéve, hogy ilyen esetben a kiskorú felügyeletét a bíróságtól kell kérvényezni. A tervezet lehetővé tenné, hogy a nagyszülők is jogot formálhassanak az élettársi kapcsolatból származó unokájuk láthatására. Most gyakorlatilag csak akkor láthatják unokájukat, ha a szülők megegyeznek arról.

Megtagadott apaság

Új szabályok léphetnek életbe az apaság megtagadásával kapcsolatban is. Eddig az apa csak a gyermek hároméves koráig tagadhatta meg az apaságot, ha tudomására jutott, hogy nem ő a biológiai apa. Mivel az Alkotmánybíróság kifogásolta ezt a passzust, eltörölnék a korhatárt.

A tervezet alapján az apa három évig mondhatna le a gyermekről attól a pillanattól fogva, hogy a tudomására jutott, a gyermek nem az övé. Hat hét helyett két hónapra módosítaná a tárca azt az időt, amíg az anya jelentkezhet újszülött gyermekéért, amelyről lemondott.