Legyőzte a Jobbik a Fideszt

MÓZES SZABOLCS

Szoros versenyben győzött a Jobbik jelöltje a tapolcai egyéni választókörzetben. Itt azért kellett új voksolást kiírni, mert januárban meghalt a körzet fideszes képviselője. Lasztovica Jenő egy évvel ezelőtt magabiztosan győzött, mint ahogy országosan a Fidesz is. Rig Lajos, a Jobbik jelöltje 35,3%-kal lett első, Fenyvesi Zoltán, a kormánypárt jelöltje 34,4%-ot szerzett. A szocialisták és a DK (Gyurcsány Ferenc pártja) által közösen indított Pad Ferenc 26,3%-kal a harmadik helyen végzett.

Válságban a Fidesz

A választás megmutatta, hogy a kormánypárt továbbra is mély, 2006 óta nem látott válságban van. Az utóbbi fél évben három időközi választásból hármat bukott a Fidesz – ilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Először tavaly novemberben buktak egy baloldali körzetben (Újpesten 51%-ot szerzett a szocialista jelölt), majd másfél hónapja Veszprémben a sorsdöntő – a kormánypárt kétharmados parlamenti többségének megőrzése volt a tét – voksoláson egy vegyes, de inkább jobboldalinak számító körzetben a baloldal által támogatott független Kész Zoltán 43%-kal nyert, a fideszes jelölt 34%-ot szerzett. Ezúttal egy vegyes, de jobboldali többségű körzetben szenvedtek vereséget. Pedig a kormánypárt mindent bevetett, Tapolcán még a kormányfő-pártelnök Orbán Viktor is megjelent.

Elemzések szerint a vereség oka nemcsak abban keresendő, hogy az elégedetlen jobboldali szavazók otthon maradtak (a veszprémi választásra ez volt a jellemző), hanem hogy egy részük már átszavazott a Jobbikra. A kutatások szerint a radikálisok korábban főként a szocialista választókat halászták el sikeresen, jórészt Kelet-Magyarországon.

A kormánypárt számára a hétvégi választás nem volt olyan kulcsfontosságú, mint a február végi veszprémi pótválasztás, ám a vereség így is kellemetlenül érintette Orbánékat. A Fidesz Veszprémben veszítette el kétharmadát, a vasárnapi eredmények után annyi változik, hogy a 199 fős Országgyűlésben 132 helyett (133 a kétharmad) 131 képviselője lesz.

Erősödő Jobbik

Az országos közvélemény-kutatások már hónapok óta a Jobbik erősödését mutatják, így nem teljesen meglepő a szélsőjobboldali párt térnyerése – amelyet sokan már nem is tartanak szélsőségesnek (lásd külön írásunkat). Vonáék ráadásul nem egy szegény, sok roma által lakott körzetben győztek, hanem egy nyugati megyében, ahol eddig gyengébben szerepeltek.

A Jobbik erősödése egybeesik a Fidesz tavaly ősz óta húzódó válságával, amely az amerikai kitiltási botránnyal kezdődött, majd több törvénytervezettel (internetadó, vasárnapi zárva tartás stb.) és „táboron belüli” háborúval (Simicska Lajos „elszabadulása”) folytatódott – és még mindig nem ért véget.

A siker másik oka, hogy Vonáék időben váltottak: már a tavalyi országgyűlési választás előtt szakítottak a szélsőséges kispártokra jellemző megjelenéssel, „cuki”, szélesebb régetek számára elfogadható imázst kezdtek építeni (a pártelnök zöld pulóverben kiskutyát simogat), valamint minimálisra csökkentették a szélsőséges kirohanásokat (pl. attól a képviselőjüktől, aki leköpte a Duna-parton található holokauszt-emlékművet, bocsánatkérést követeltek). Vona Gábor, a Jobbik elnöke pártja néppárttá alakulásáról beszél, a kommunikációban pedig a Fidesz által korábban használt, ám az utóbbi években hanyagolt kifejezéseket („polgári értékek”) is felhasználja.

Alvó szocik

A Jobbikot segítette, hogy a körzet központjának, Tapolcának októbertől jobbikos polgármestere van. A községsoros eredmények alapján a radikális pártnak sikerült jobban a mozgósítás, ami az egyébként alacsony részvételt hozó időközi választásokon kulcsfontosságú (41,6%-nyian szavaztak szemben a tavalyi 59,9%-kal).

A tapolcai voksolás rámutatott a baloldal elhúzódó válságára is. Annak ellenére, hogy a körzet egy része (Ajka) korábban baloldali bástya volt, az MSZP nem tudta kihasználni a Fidesz válságát.