Kossuth, a hontalan

Az első, 1879-es honossági törvény kapcsán Kossuth Lajos keserű sorokat ír egy levélben: „Még néhány magyarral az egyedüli emberek vagyunk a kerek világon, a kik nemzet tagjai nem vagyunk. A világ páriái vagyunk.” 1889. decemberében, a honossági törvény hatályba lépésének közeledtével Tisza Kálmán miniszterelnök előterjesztést nyújtott be a képviselőházban. A tervezet szerint azokra a külföldön élő magyarokra, akik bármely magyar helység díszpolgárai, nem vonatkozna a törvény. 1889. december 20-án Kossuth egyértelműen megoldotta a gordiuszi csomót: „Ferencz József osztrák császár, magyar király alattvalójának magamat soha, egy perczig sem ismertem el s el nem ismerem” – írta nyílt levelében. (kv)