A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN

A bécsi döntések és a katonai akciók néhány évre megváltoztatták Magyarország térképét. Az első bécsi határozat (1938. november 2.) következtében a Felvidék déli része, majd 1939-ben Kárpátalja, a 2. bécsi döntéssel (1940. augusztus 30.) Észak-Erdély, 1941-ben pedig egyes délvidéki területek visszakerültek Magyarországhoz. Észak-Erdély lakosai közül mindazokat magyar állampolgárnak ismerték el, akiknek a 2. bécsi döntés hatályba lépésének napján a visszacsatolt területen állandó lakóhelyük volt. A többi visszacsatolt területen az is feltétel volt, hogy már a visszacsatolást megelőző tíz év alatt is az adott területen rendelkeztek bejelentett lakóhellyel. Most már nem az illetőséghez, hanem a lakóhelyhez kötötték az állampolgárságot. Magyarország a háború alatt nem élt a szervezett telepítés vagy lakosságcsere eszközével. A spontán népmozgás annál nagyobb volt. Észak-Erdélyt közel 200 ezer román nemzetiségű, Dél-Erdélyt pedig több mint 150 ezer magyar nemzetiségű hagyta el. A Délvidék jugoszláv fennhatóság alatt maradt területeiről is tömegesen áramlottak a magyarok a visszacsatolt területekre, és kérték visszahonosításukat Magyarországon. (k)