<p>Nemhogy segítene, de gyakran csökkenti is az elhelyezkedés esélyét, ha egy munkanélküli részt vesz az úgynevezett aktivációs munkákban – derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) jelentéséből.</p>
Hatástalan aktivációs munka
Az elemzés rámutat: annak ellenére, hogy az állam évek óta eurómilliókat fektet a foglalkoztatottság növelésébe, ennek két módszere nem igazán hatékony, sőt gyakran kontraproduktív.
Az IFP felmérése alapján azoknak a nyilvántartott munkanélkülieknek, akik részt vesznek az úgynevezett aktivációs munkákban – ezek a leggyakrabban a község területén végzett közhasznú tevékenységek – hat százalékkal kisebb az esélyük állandó munkát találni, mint azoknak, akik nem vesznek részt ezekben. Az aktivációs munkákra közben az állami költségvetés csak 2009-ben mintegy 6 millió eurót különített el.
„Az aktivációs munkák résztvevői ugyanis elveszítik a motivációjukat arra vonatkozóan, hogy állást keressenek a program ideje alatt, a község számára végzett kisebb munkák pedig nem fejlesztik jelentősen a képességeiket, ezáltal az esélyeik sem nőnek arra, hogy nem támogatott munkahelyen is el tudjanak helyezkedni” – szögezi le a Pénzpolitikai Intézet, hozzátéve, némely esetekben a községek saját bevételeik növelésére használja fel a munkanélküliek foglalkoztatásra szánt pénzt, tehát nem is alkalmazzák őket aktivációs munkákban.
Az IFP szerint ezek a munkák egyébként más országban sem igazán hatékonyak, legalábbis ami az érintett személyek elhelyezkedési lehetőségeit illeti.
Valamivel jobb helyzetben vannak az úgynevezett abszolvensi gyakorlaton részt vevők. A középiskolák és egyetemek végzősei – annak számítanak 25 éves korig, ha még egyetlen munkahelyük sem volt – gyakorlaton vehetnek részt cégeknél, munkaadójuk pedig erre állami támogatást kap. A Pénzpolitikai Intézet felmérése azt mutatja, ez sem hozza meg a várt eredményt. Azoknak a fiataloknak, akik részt vesznek ilyen gyakorlaton, mindössze három százalékkal magasabb az esélyük az elhelyezkedésre, mint azoknak, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. Az állam mégis jelentős összegeket fektet ebbe a programba: csak 2009-ben 12 millió eurót.
A szociális ügyi minisztérium az IFP elemzését is alapul véve azt fontolgatja, hogy megszünteti e két foglalkoztatásnövelési programra nyújtott támogatást. Konkrétumok azonban még nem ismertek – a tárca csak augusztus végén terjeszti a kormány elé a foglalkoztatási törvény módosítását. (sán, akt)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.