Čaputová a teljes politikai vezetést felelősségre vonta az ország nehéz helyzete miatt

A köztársasági elnök szokásos évértékelő beszédén a parlamenti képviselőkön kívül a kormány tagjainak többsége is részt vett. Eduard Heger miniszterelnök élőben, közvetlenül az államfő mögött ülve hallgatta végig a beszédet, viszont Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter és Veronika Remišová (Za ľudí) régiófejlesztésért felelős miniszter nem tartózkodott a plénumban. A beszéd megkezdése után a szélsőjobboldali ĽSNS és Republika képviselői elhagyták a termet.

Szegénység

Čaputová az elején leszögezte, az egyik legsúlyosabb és legkritikusabb évértékelő beszédét írta meg, hiszen az államba vetett általános bizalom jobban megrendült, mint bármikor korábban, az emberek többsége pedig negatívan szemléli a közélet alakulását. Az államfő szerint az egyik legsúlyosabb problémát jelenleg az életszínvonal folyamatos romlása jelenti, amiért elsősorban az utóbbi évek válságai a felelősek. Mint mondta, Szlovákiában újabb 45 ezren kerültek a szegénység küszöbére, így már mintegy 660 ezer embert veszélyeztetnek a megélhetési problémák.

„Szinte minden hatodik gyermeket szegénység fenyegeti”

– szögezte le.

Hozzátette, a kormány ugyan tett lépéseket a válság hatásának enyhítésére, de azt kell látni, hogy minden egyes statisztika mögött valódi emberi történetek vannak, és az elfogadott szociális csomagok sajnos nem mindenkinek segítenek.

„Példaként szolgálhat egy gyermek nélküli privigyei nyugdíjas esete, aki egész életében dolgozott, először varrónőként, aztán pedig takarítónőként. Ma egyedül él a 350 eurós minimálnyugdíjból, és csak a lakhatás, illetve a gyógyszerek 200 euróba kerülnek neki. Azt mondta nekem, hogy ilyen áremelkedés mellett »valószínűleg meg kell tanulnia leszokni az evésről«. Nem érinti őt sem a bejelentett nyugdíjvalorizáció, sem a szülői nyugdíj”

– magyarázta a köztársasági elnök.

Energiaválság

Čaputová szerint a másik égető probléma az energiaválság, amelynek megoldására a Heger-kabinet már több szükséges lépést is megtett, mint például az energiaellátás bebiztosítása a fűtési szezonra, vagy a vállalkozások és a háztartások megemelkedett rezsiköltségeinek támogatása.

„Ennek ellenére tudjuk, hogy bizonyos háztartások még az említett kompenzációk után is ki lesznek téve a megélheti problémák veszélyének”

– tette hozzá. Az államfő éppen ezért egy célzott lakhatási támogatás elfogadását kérte a képviselőktől. Egyúttal megjegyezte, a válság lehetőséget is kínál a megújuló energiaforrások kihasználására, hiszen a globális felmelegedés következményei egyre érezhetőbbek Szlovákiában is.

Orvosi dráma

A köztársasági elnök kitért az oktatás és az egészségügy aktuális helyzetére is. A tanárok fizetésemelésével kapcsolatban megdicsérte a kormányt, ugyanakkor azt már nem tartja dicséretesnek, hogy az emelés csak a masszív tüntetéshullám eredményeként következett be, amikor már a pedagógusok azzal fenyegetőztek, hogy nem mennek be dolgozni a következő tanévben.

Emellett kiemelte, a nyilvánosság hasonlóan feszülten figyelte a Szlovák Orvosszakszervezettel folytatott tárgyalássorozatot is. Szerinte az, hogy az érintett felek az utolsó pillanatokra hagyták az egyeztetést, illetve hogy állandóan változtattak a feltételeken, az egész szituációt egy „drámává” változtatta. Az államfő közvetetten utalt Igor Matovič hétvégi bejegyzésére is, amelyben a pénzügyminiszter azt írta, befejezte a tárgyalást az orvosokkal, mert már „felfordult a gyomra attól”, amit a tárgyalássorozat alatt műveltek. Emellett megemlített egy személyes élményt is: azt állította, hogy korábban az apját csak kenőpénzért cserébe voltak hajlandóak megoperálni a sebészek.

Čaputová azt mondta, minden szakmában vannak olyan egyének, aki emberileg vagy szakmailag hibáznak, de ezek alapján ne ítéljük el a teljes orvostársadalmat.

Kül- és belpolitika

Ezt követően ráért Szlovákia külpolitikai irányultságára. Megköszönte a kormánytagoknak, hogy az orosz–ukrán háború idején a jó oldalra álltak azzal, hogy elítélték az agresszort és segítettek a menekülteknek. Čaputová szerint ez Szlovákia történetének eddigi legsúlyosabb külpolitikai válsága, és ennek kezelésében nagy segítséget jelent, hogy az ország az Európai Unió, valamint a NATO tagja.

A belpolitikával kapcsolatban azonban már jóval kritikusabb volt. Mint mondta, a kisebbségi kormány működése rendkívül zavaros, az emberek sokszor már azt sem tudják eldönteni, ki áll a koalíció és ki az ellenzék oldalán.

„A kormányzás ezen módja még a jó időkben is rendkívül kimerítené az országot. Jelenleg azonban még véletlenül sem élünk jó időket”

– jelentette ki.

Rámutatott, az emberek kimerültségét és kiábrándultságát a legújabb felmérések is igazolják. A szociológiai kutatások alapján az emberek 84 százaléka szerint rossz irányba halad a társadalom.

„Szlovákiában ezt a mutatót 1998 óta vizsgálják, és az elmúlt 24 évben még egyszer sem ért el ilyen kritikus értéket”

– közölte. Azt ugyan az államfő is elismeri, hogy a kormánynak rendkívül súlyos válságokkal kell szembenéznie, de ezek a helyzetek éppen amiatt változnak át krízisekből drámákká, hogy az utolsó pillanatokra hagyják a megoldásukat.

„Nem futballszurkolók vagyunk, hogy megválasszuk, kinek drukkolunk vagy kiben bízzunk. Állampolgárok vagyunk, akiknek tudniuk kell, mire készüljenek”

– vélekedett. Hozzátette, ha a kormány nem képes a visszájára fordítani ezeket a folyamatokat, akkor az egész demokratikus berendezkedés veszélybe kerülhet:

„ebben az esetben jobb lenne megengedni a polgároknak, hogy újraválasszák a képviselőket”.

Jogvédelem

A köztársasági elnök fontosnak tartotta kiemelni az emberi jogok védelmét is. Emlékeztetett, hogy a társadalomban uralkodó frusztráció és düh, amit az emberek a korábban felsorolt okok miatt éreznek, könnyedén átcsaphat fizikai agresszióba is. Ennek láthattuk példáját pár héttel ezelőtt, a pozsonyi kettős-gyilkosság kapcsán.

Čaputová egy mondattal kitért a nemzeti kisebbségek helyzetére is, szerinte mindenki számára be kell biztosítani, hogy a saját nyelvén tanulhasson és kulturálódhasson.

A nők helyzetével kapcsolatban kiemelte, gazdaságilag még mindig hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak – Szlovákiában átlagban 275 euróval kevesebbet keresnek.

Korrupció

Čaputová végül a korrupciós botrányokról is beszélt, amelyek még az előző kormányokat érintik, legyen szó akár bizonyos minisztériumok vagy a pénzügyőrség alkalmazottairól, akár rendőrökről, akár az egykori speciális ügyészről. Az igazságos döntéshozatal ezekben az esetekben szerinte magáról az „állam jelleméről” is szól. Ugyanakkor megjegyezte, a helyzeten nem segítenek az olyan jogi eszközök, mint például a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusa, amelynek már a puszta létezése is vitát generál.

Érdekes egybeesés, hogy Jozef Kandera főügyészhelyettes nem sokkal a beszéd után jelentette be, a 363-mas paragrafusra hivatkozva eltörölte a gyanúsítást Robert Fico korábbi miniszterelnök és Robert Kaliňák volt belügyminiszter (mindketten Smer) ellen az úgynevezett Alkony-ügyben.