Búcsú a hivatalnoki előnyöktől

Egy köztisztviselő ezentúl sem vállalkozhat, a hivatalnoki bérén kívül nem lehet más bevételePavol Funtál felvételeA jelenleg hatályos törvény szerint létezik előkészítő, átmeneti és végleges státusú köztisztviselő, januártól nominált státus is lesz. A gyakorlatban ez mit fog jelenteni?

A nominált státus fogja képezni a köztisztviselői réteg magját, Magyarországon hozzájuk hasonlóak a főtisztviselők. Ebbe a státusba csak speciális, szigorú vizsga abszolválása után lehet kerülni, ennek részleteit még nem dolgoztuk ki. Mindenképpen feltétel lesz egy-két idegen nyelv és a köztisztviselői törvény alapos ismerete, valamint a szakmai rátermettség. A jelenlegi törvény védi a véglegesített hivatalnokokat az által, hogy különféle kedvezményeket biztosított számukra – elsősorban a szabadságra, plusz fizetésre, a táppénzre gondolok. Idáig tizenöt napig úgy lehettek betegállományban, hogy közben teljes fizetésüket kapták. Januártól ez megszűnik. A jelenlegi három státusban lévő köztisztviselők a módosítás szerint megközelítik azt az állapotot, amelyben a munkatörvénykönyv szerint a dolgozók vannak. Tehát semmi olyan kiváltságot nem fognak élvezni, mely jelentősen megkülönböztetné őket azoktól, akikre csak a munkatörvénykönyv vonatkozik.

De ahhoz, hogy az államigazgatásban dolgozhassanak, továbbra is bizonyos szakvizsgákon kell átesniük?

Igen. A módosítás minden előnyt elvesz, meghagyja viszont az összes hátrányt. Egy köztisztviselő ezentúl sem vállalkozhat, a hivatalnoki bérén kívül nem lehet más bevétele. Kizárólag a nominált státusúak élveznek majd bizonyos előnyöket, viszont e réteghez minden bizonnyal rendkívül kevesen fognak tartozni. Nekik sem lesz 13. vagy 14. fizetésük, viszont az ő munkahelyüket nem lehet megszüntetni, ha pedig átszervezés következtében mégis megszűnik, más helyet kell nekik biztosítani. Ha ez azonnal nem lehetséges, tartalékállományba kerülnek, és ezalatt fizetésük legkevesebb 50 százalékát kapják. Ezt az előnyt idáig a véglegesített köztisztviselők is élvezték.

Az, hogy megszűnnek az előnyök, viszont megmarad az összes kötelezettség, nem riasztja el az embereket e pályától?

Ez komoly probléma. A köztisztviselői törvény alapfilozófiája, hogy politikailag semleges, rugalmas, lojális, művelt és hatékonyan dolgozó köztisztviselői réteg jöjjön létre. A módosítás most megszünteti azokat az előnyöket, melyek miatt talán jelentkeztek volna fiatal és művelt emberek. A kormány elfogadta a közszféra foglalkoztatási stratégiáját, miszerint a jelenlegi állapotot nem szabad bebetonozni, fokozatosan emelni kell a színvonalat, vagyis nem szabad kizárni a változtatás lehetőségét. Ezt a célt szolgálja a módosítás, mely a rendszerben jelenleg tevékenykedő emberek szempontjából természetesen hátrányos. De mi a fontosabb? Megtartani az embereket, vagy hatékonyabbá tenni a szolgálatot? Az állam számára ez utóbbi a fontos.

Változik a jutalmazás módja is, éspedig megszűnnek az úgynevezett fizetési osztályok. Ez mit jelent?

A fizetési osztályok ugyan megszűnnek, megmaradnak viszont a tarifás bérek. Azaz végzettsége alapján mindenkit besorolnak valamilyen bérkategóriába, ám eltörlik a gyakorlatot, illetve a ledolgozott évek számát figyelembe vevő bértáblázatot. Akár ügyes valaki, akár nem, a jelenlegi előírások szerint, ha már például 20-30 éve dolgozik, automatikusan nagyobb fizetést kap annál, aki bár szorgalmas és jó teljesítményű, ha beleszakad, sem lehet nagyobb fizetése, mert a hiányzó évek miatt nem kerülhet magasabb osztályba. Az új rendszer a főnököknek lehetővé teszi az igazságos jutalmazást: aki megérdemli, annak akár a teljes fizetésének megfelelő prémiumot is javasolhat, függetlenül a ledolgozott évek számától.

Eszerint a mindenkori főnököktől függ majd a hivatalnokok fizetése, amihez az kell, hogy a főnökök igazságosak legyenek. Nem tartanak a visszaélésektől?

Mindennel vissza lehet élni, ezért a hivatal megfelelő ellenőrző mechanizmusokat is biztosítani fog. A puding próbája az evés. A gyakorlat megmutatja, működik-e a rendszer, illetve hogyan lehetne tökéletesíteni.

A földművelésügyi minisztérium egyik alkalmazottját kenőpénz átvételekor fülelte le a rendőrség. A tárca próbált megszabadulni a korrupcióval gyanúsított személytől, ám kiderült, nem lehet azonnali hatállyal felmondani, csak tartalékállományba sorolni. Miért ne lehetne megválni olyan alkalmazottól, aki rossz fényt vet az egész ágazatra? A januártól hatályos módosítás orvosolja ezt? Mikor lehet azonnali hatállyal elbocsátani valakit?

Semmikor, mert az alapvető elv az ártatlanság vélelme. Amíg valakit el nem ítélnek, addig ártatlan. Azonnali hatályú elbocsátás nem lehetséges, viszont azonnali hatállyal mindenkit szolgálaton kívül lehet helyezni. Ha egy köztisztviselő ellen – akármilyen státusú lehet, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő – büntetőeljárás indul, felettese a hatályos ítélet megszületéséig köteles tartalékállományba helyezni, és akkor fizetése 50-70 százalékát kapja. Ha elítélik, el lehet őt bocsátani. Ha bebizonyosodik ártatlansága, visszamehet a munkahelyére, és a fizetéséből lefaragott összeget utólag megkapja.

Ha bűnösnek bizonyul, nem kellene visszafizetnie a pénzt?

Lehet, hogy így lenne igazságos, de ez már nem a hivatalunkra tartozik, a büntető törvénykönyv gondolhatna ilyen esetekre.

Januártól mikor lehet valakit azonnali hatállyal tartalékállományba helyezni?

Súlyos fegyelmi vétség, átszervezés és büntetőeljárás esetén.

Akkor sem lehet megválni az alkalmazottól, ha egyértelmű öszszeférhetetlenségről lenne szó, mondjuk kiderülne, hogy az illető vállalkozik?

Nem. Akkor fegyelmi eljárást lehet indítani, és csak a fegyelmi bizottság határozata alapján lehetne elbocsátani. A munkaszerződés csak valamilyen érvényes döntés alapján bontható fel. Jövőre ez olyan szempontból változik, hogy a munkaszerződést úgy és olyan okból lehet felbontani, ahogyan a munkatörvénykönyv szabályozza, és ez bizonyos esetekben lehetővé teszi az azonnali hatállyal való elbocsátást is.

Ha megszűnnek az előnyök, viszont maradnak a hátrányok, nem lesz túl vonzó a hivatalnoki pálya. Nem tartanak a korrupció terjedésétől? A hivatalnokok nem ódzkodnak majd olyan, valakik számára kedvező döntéseket hozni, amiért cserébe valamilyen ellenszolgáltatást, pénzt kaphatnak?

Aki ilyen motivációval kerül az államigazgatásba – mely alapvetően ellenkezik az etikai kódexünkkel –, azt előbb-utóbb kiszűrjük a rendszerből. Egyébként nem az a jellemző, hogy ilyen indíttatásból lépnek állami szolgálatba, viszont nem kizárt, hogy az új rendszer generálhat korrupciós folyamatokat. Bízom benne, az ellenőrző mechanizmusok segítségével ez gyorsan kiszűrhető. Erre kitűnő példa az említett, a földművelésügyi minisztériumban történt eset.

Miután kiderült, hogy módosul a köztisztviselői törvény, a nyugdíjjogosultak közül sokan még a régi feltételek mellett gyorsan nyugdíjba vonulnak, jövőre ugyanis roszszabbul járnának. Miért?

A végkielégítés nem szűnik meg. De a jelenlegi norma szerint az, aki leszolgált bizonyos évet, a nyugdíjához a ledolgozott évek alapján plusz járadékot kap. Azok, akik idén december 31-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, ezt a plusz összeget még megkaphatják. Országos viszonylatban mintegy kétszáz ilyen emberről van szó. Akik januártól mennek nyugdíjba, a munkatörvénykönyv szerint járó nyugdíjat kapják.

Megszűnnek a járási hivatalok, helyettük speciális hivatalhálózatok jönnek létre. Ezek alkalmazottai is a Köztisztviselői Hivatal alá fognak tartozni?

Igen, a munkajogi viszonnyal összefüggő összes dolgot mi fogjuk kezelni. E hivatalhálózatok metodikailag és szakmai szempontból az egyes minisztériumok hatáskörébe, azaz közvetlenül az egyes tárcák szolgálati hivatalához fognak tartozni, ezek felettese lesz a mi hivatalunk. Erre azért van szükség, mert az összes helyet pályázati úton kell betölteni, és ezeket mi fogjuk lebonyolítani és felügyelni, hogy mindenhol egyforma feltételrendszer és metodika érvényesüljön.

Lesz más fontos változás is?

Ezentúl, ha egy köztisztviselő állami pénzen továbbképzésen vesz részt, mert ez például az uniós csatlakozás miatt szükséges, kötelezhető lesz arra, hogy bizonyos ideig tudását az államigazgatásban kamatoztassa. E megkötésre azért van szükség, hogy az adófizetők pénzéből kitanított személy ne alapítson azonnal saját ügynökséget, és ott pénzért nyújtsa ugyanazt a szolgáltatást, melyet az államnak „ingyen” kell biztosítania a polgároknak.

Aki ezek után elbizonytalanodik, érdemes-e köztisztviselőnek lenni, annak mit tanácsol?

Szerintem a közszolgálat a módosítás után is vonzó lehet azok számára, akik hivatalnoki pályán szeretnének karriert csinálni. Akik szeretnének bejutni a jó értelemben vett európai bürokrácia vérkeringésébe, azok itt fognak kezdeni, és ők az esetleges jövendő előnyök miatt vállalják az itthoni körülményeket.

Vagyis a köztisztviselői munka egyfajta ugródeszka Brüsszelbe?

Az lehet azoknak, akik itthon bizonyítani tudják ügyességüket, szakmai rátermettségüket, nyelvtudásukat és rugalmasságukat. Akinek ilyen ambíciói vannak, azt ne tántorítsák el a változtatások, jelentkezzenek mindjárt a nominált státusba, vessék alá magukat a vizsgának, és ha leteszik, gyors karriert csinálhatnak.