A demokrácia szintje a kisebbségek helyzetével arányos (videó)

Az elnökválasztásokig három nap van hátra. Mivel motiválná a szlovákiai magyarokat, hogy vegyenek részt és önre adják a szavazatukat?

Kampányomban a lakosság lehető legszélesebb spektrumát igyekszem megszólítani. A demokrácia számomra olyan rendszer, amely elismeri a többség akaratát, ugyanakkor tiszteli a kisebbségeket is. Itt valamennyi szlovákiai nemzetiségi kisebbségre gondolok, azokra is, amelyeknek nincs politikai képviseletük, így érdekeiket csak civil szervezetek által tudják érvényesíteni. Meggyőződésem, hogy a demokrácia szintje egy országban egyenesen arányos az ott élő nemzetiségi kisebbségek helyzetével. Ami pedig a szlovákiai magyar választók megszólítását illeti, bízom benne, hogy ezt a konkrét politikai lépéseim teszik meg helyettem, például szociális téren. Ugyanis azok a régiók, ahol magyarok élnek számos gazdasági-szociális gonddal küzdenek, s ez ugyanúgy része a kisebbségek helyzetének, mint a kulturális és politikai jogok vagy a politikai kultúra szintje. 

Hogyan ítéli meg a kisebbségi jogok szintjét Szlovákiában?

Azt gondolom, hogy jogrendünkben le vannak fektetve a kisebbségi jogok, van antidiszkriminációs törvényünk is. Ha problémák vannak ezen a téren, azok szerintem ezen jogszabályok érvényesülésével függnek össze. Tény, hogy a magyar kisebbség az egyetlen, amelynek parlamenti képviselete van. Ezért úgy vélem – s ezt javasoltam is MKP-s kollégáinknak -, hogy ez a párt felvállalhatná a többi kisebbség képviseletét is.

Miért gondolja, hogy a kisebbségi agendát csak az MKP-nak kellene felvállania. Tény, hogy a többi szlovák párt programjában ez a téma szinte teljesen hiányzik. Miért?

Ezzel azért vitába szállnék. Némely szlovák párt programjában szerepel a kisebbségi kérdés, s ez a témakör a kormányprogramok része is, hiszen a kisebbségek támogatása az állami költségvetésből történik. Tény, hogy a támogatások elosztásának kulcsáról lehet vitázni, főleg azon közösségek kapcsán, amelyek nem olyan szervezettek, mint a magyar. Ez leginkább a ruszinok, de első sorban a romák esetében jelent gondot, akiknél a lakosság valódi lélekszáma messze van a hivatalostól, ugyanis sokan szlovák vagy magyar nemzetiségűnek vallják magukat.

A kisebbségek jogállása és támogatása nálunk jelenleg politikai konszenzus tárgya. Számos országban azonban törvény garantálja ezt, tehát a kisebbségek helyzete független az aktuális politikai erőviszonyoktól. Nem volna szükséges egy kisebbségi törvény, amely garantálná a kisebbségek védelmét?

A kisebbségek támogatása jelenleg több tárca közt van elosztva, s fontos szerepet játszanak az önkormányzatok és a megyék is. Éppen azért, mert a kisebbségek helyzetének nem csupán kulturális vetülete van, hanem fontos a gazdasági, szociális és oktatásügyi szempont is, ez a témakör a regionális politikának is része. El tudom azonban képzelni, hogy a kisebbségek jogállásának és támogatásának alapelveit egy törvénnyel rögzítsük.

Tehát elvileg nem ellenezné a kisebbségi törvény elfogadását?

Egyáltalán nem ellenezném. Vigyázni kell azonban arra, hogy egy ilyen jogszabállyal ne pont az ellenkezőjét erjük el annak, amit szeretnénk, tehát, hogy a kisebbségek jogai és támogatása ne korlátozódjon csupán egy törvényre. Ez ugyanis visszalépés volna a jelenlegi állapothoz képest.

A KDH-ról és SDKÚ-ról elmondható, hogy eléggé tartózkodóak olyan ügyekben, amelyeknek kisebbségi vetülete is van, mint például a tankönyv-ügy, Malina Hedvig esete vagy a dunaszerdahelyi rendőrségi beavatkozás. Ön elégedett azzal, ahogy a hivatalos szervek ezeket az ügyeket kezelik?

A három említett ügy között nagy a különbség. Míg Malina Hedvig esetében egy szlovák állampolgár etnikai alapon való megtámadásáról van szó, úgy a másik két ügynek jelentős nemzetközi vetülete van, amely érinti a két ország kapcsolatát. Malina Hedvig esetében – Daniel Tupy meggyilkolásához hasonlóan - egyértelmű, hogy a rendőrségi szervek kudarcot vallottak, hiszen mindkét ügy hosszú ideje húzódik, s bűnüldöző szervek még mindig nem voltak képesek kielégítően lezárni ezeket. Ez egyáltalán nem segíti a nacionalizmus és neonácizmus elleni harcot, ami azért is nagyon veszélyes, mert gazdasági válsághelyzetekben ezek a tendenciák rendszerint felerősödnek. Ami pedig az ellenzéki pártok lépéseit illeti ezen a téren, nem érthetek egyet az értékelésükkel, hiszen jómagam is konkrét lépéseket tettem hasonló témákban. A dunaszerdahelyi rendőri beavatkozás kapcsán például kezdeményeztem a magyar és szlovák parlament képviselőinek találkozását, ami meg is valósult. Meggyőződésem, hogy a politikusok részéről az egyetlen megfelelő út ilyen esetekben az, hogy keresik a megegyezés és megoldás lehetőségeit, s nem fokozzák a feszültséget. Az a tény, hogy a szlovákiai magyarok 70%-a büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára, ami nagyjából azonos arány, mint a szlovákok esetében, azt bizonyítja, hogy az országban jó az együttélés a többség és a legnagyobb kisebbség között. Ez rendkívül fontos és kedvező jel, amelyre építenünk kell.

A DAC-Slovan mérkőzés kapcsán a rendőrség továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azt a videofelvételt, ami állítólag bizonyítja a beavatkozás jogosságát, tehát a nyilvánosság továbbra sem kapott kielégítő bizonyítékot a bűnüldöző szervek eljárásának indokoltságáról. Úgy véli, hogy a köztársasági elnöknek lépnie kellene ilyen esetben?

Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy a futballmérkőzések biztonsága és az, hogy ne válljanak nacionalista és soviniszta megnyilvánulások terepévé, elsősorban a szervezők felelőssége. Ez mindenütt Európában így működik. A DAC-Slovan meccs kapcsán megállapítható, hogy a szervező kudarcot vallott ezen a téren. Azáltal, hogy a meccsen magyar állampolgárok is részt vettek, az ügy azonnal a magyar-szlovák kapcsolat tárgyává vált. Úgy vélem, ha kétségek vannak a szlovák szervek beavatkozásával kapcsolatban, nyilvánosságra kell hozni azt a bizonyos videofelvételt, s meg van oldva a probléma.

Lépnie kellene a köztársasági elnöknek is?

Határozottan. Az államfőnek jogában áll tájékoztatást kérni a rendőrségtől, tehát akár a szóban forgó videofelvételt is kikérheti. Meggyőződésem, hogy nem elég csak szóban elítélni a szélsőséges megnyilvánulásokat, tenni is kell ellenük.

Államfőként mit tenne a szlovák-magyar kapcsolat javításáért?

Nemrégiben találkoztam Göncz Kinga miniszterasszonnyal, és erről a témáról is beszéltünk. Sok éve ismerjük egymást, a szociális tárca képviselőiként rendszeresen konzultáltunk arról, milyen szociálpolitikai lépéseket fogunk képviselni az EU szintjén. Országaink közt rengeteg kapcsolat van – egymáshoz járunk bevásárolni, korábban sokan átjártak dolgozni is, s jó a határon átnyúló együttműködés is. Az ilyen tevékenységek támogatása a hidak építésétől kezdve regionális projekteken át a közös foglalkoztatási programokig, valamint közös kulturális kezdeményezések segítése lehet az az út, amely visszavezethet a jó kapcsolathoz, amely nemrégen létezett. Ráadsásul aláírtunk egy alapszerződést, amellyel mindkét fél elégedett, ezért fontos, hogy működjenek a szerződés érvényesülését felügyelő közös bizottságok. 

Elképzelehetőnek tartja a kisebbségi autonómia valamilyen formáját, akár a kultúra és az oktatásügy terén?

Az autómia fogalom nem való a 21. századba.

Miért? Hiszen önkormányzatiságot jelent.

Nem egészen. Az autonómia egy önállóan működő egység létrehozását jelenti, s kétféle értelemben használják: az egyik az önkormányzatiság, a másik viszont erőteljesen területi jellegű – egy önálló területi egység kialakítását takarja, mint Koszovó vagy korábban Bosznia és Hercegovina. Ezért olyan érzékeny ez a fogalom. Ellenben a kulturális önkormányzatisággal szemben nincsenek kifogások. A magyar kisebbségen múlik, hogyan képzeli el ezt el. Elvégre a közösség politikai képviselője, az MKP nyolc éven át a kormány része volt. Nem tudom elképzelni, létezhet-e magasabb formája a kisebbségek közügyekben való részvételének.

A gond ezel az, hogy a kisebbségek helyzete így a párt kormánytagságának a függvénye, ami javarészt a szerencsén és a véletlenen múlik.

Ez nagy tévedés. A kormánytagság a párt támogatottságán múlik. Ha a pártnak sikerül a lakosság szélesebb köreit megszólítania, nem csupán a magyarokat, nagyon jelentős erővé válhat. 

Szlovákiában kialakult egyfajta hagyomány, mely szerint a köztársasági elnök rendszerint a kormány ellensúlyaként működik. Folytatni akarja ezt a trendet?

A köztársasági elnöknek van egy nagyon komoly hatásköre, ez pedig az elfogadott törvények alkotmányosságának és a lakosság számára várható hatásainak a vizsgálata. Ezért nagyon fontos, hogy ez egy önálló és autonóm döntéseket hozó személy legyen, aki adott esetben képes kritikusan fellépni egy-egy intézkedéssel szemben.

Esélyes államfőként ki a politikusi példaképe?

Nagyon nagyra értékelem a finn elnökasszonyt, aki rendkívül népszerű, mégis a megfelelő időben képes megnyitni a szükséges, akár kényes témákat, s képes a konfliktusok megelőzésére és kezelésére. A történelmi személyiségek közül Winston Churchillt említeném, aki mindvégig nagyon őszinte és nyitott politikát folytatott, akkor is, ha ez népszerűségi mélyponthoz vezetett. S végül ide sorolnám még Angela Merkel német kancellárt, akit ezért csodálok, mert képes pártokon átívelő döntéseket hozni, s nem csak Németországban, hanem az EU szintjén is. Az ilyesfajta integrálást tartom a köztársasági elnök egyik legfontosabb feladatának.

Az utóbbi hónapokban – Csáky Pál elnökké választása óta - meglehetősen feszültté vált a kapcsolat az SDKÚ és a KDH, valamint az MKP közt. Önt a kampánya során főként Bugár Béla oldalán lehetett látni. Ez üzenet volt?

Nem tudom kapásból megmondani, hány rendezvényre kísért el Bugár Béla, s hányra Csáky Pál, de voltak olyanok is, ahol mindketten, sőt, Simon Zsolt is jelen volt. Ennek rendkívül örülök. Azért is, mert ha egy párton belül nem sikerülne egységesítenem a szemben álló feleket, aligha lehetnék képes ilyesmire egy ország szintjén. 

Ha megválasztanák államfőnek, hajlandó lenne legalább néhány mondat erejéig megtanulni magyarul, hogy anyanyelvükön szólhasson a szlovákiai magyarokhoz?

Amikor most a magyarlakta régiókban jártam, nagyon nyíltan elmondtam, hogy négy idegen nyelven beszélek, magyarul sajnos nem. Nincs gondom azzal, hogy néhány alapmondatot elsajátítsak, azonban nem ezzel szeretném elkápráztatni a magyar nemzetiségű polgárokat, hanem valódi tettekkel és lépésekkel. Az idegennyelv-tudást egyébként ma már alapkövetelménynek tartom, amely elengedhetetlen a boldoguláshoz, ezért vélem fontosnak azt is, hogy a szlovákiai megyarok magas szinten tudjanak szlovákul. Ha sikerül megnyernem a választást, azt tervezem, hogy rendszeresen látogatom majd a déli járásokat, és akkor minden bizonnyal rám is több magyar szó ragad.