Nem adják majd ingyen a diplomát

A tandíj nagyságáról maguk a felsőoktatási intézmények döntenének, előreláthatólag a diák éves képzési költségei 5-30%-ának felelne meg. Ha az egyetemista évet ismétel, az 50%-ot is elérheti. Az egyetemek a tandíjakból származó bevételük 25%-át saját tanulmányiösztöndíj-alapjukba utalják át. Martin Fronc, az oktatási tárca vezetője szerint átlag havi 800 koronás tandíj esetén az egyetemek öszszességében évente 1,2 milliárd bevételre tehetnek szert.

Szigeti László oktatásügyi államtitkár szerint legsúlyosabban a középréteghez tartozó diákokat érintené a tandíj bevezetése, mivel körükben csak kevesen lesznek jogosultak szociális ösztöndíjra. „Megítélésem szerint a javaslat viharos vitát vált ki a parlamentben. Elképzelhető azt is, hogy Rudolf Schuster államfő sem írja alá” – fűzte hozzá az államtitkár. Albert Sándor, a Selye János Egyetem megbízott vezetője, az MKP parlamenti képviselője szerint a magyar egyetem diákjainak alacsony – képzési költségeik 5%-ának megfelelő – tandíjat kell majd fizetniük. Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke üdvözli a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését, ha az egyetemek a tandíjakból származó bevételüket intézményfejlesztésre és nem pusztán fenntartásra fordíthatják. A Fiatal Szociáldemokraták (MSD) a kormány döntése miatt tiltakozásra szólították fel a hallgatókat. Állításuk szerint a tandíjfizetés miatt egyre többen választják majd a külföldi – főként csehországi – egyetemeket. További részletek a diákhitelekről és a szociális ösztöndíjról a 3. oldalon. (ervé, s, t)