Keresés

Ami a kedves olvasónak alighanem először nfeltűnik, az a kissé megadjusztált rovatncím. No most ha picit lejjebb tetszenek pislantani, látható, hogy a szerző neve is megváltozott. Grendel Lajos helyett — aki eddig ezt az oldalt írta — az áll ott: Hizsnyai Zoltán.

Bónus Tibor könyvének címe (Garaczi László) roppant egyszerűnek tűnik, mégis nehezen megválaszolható kérdésekre nyit rálátást. Látszólag mi sem kézenfekvőbb, mint a vizsgálandó szerző nevének címbe emelése.

Az ünnepi könyvhétre jelent meg az AB-ART Kiadó gondozásában Július Balco kisprózája, a Végállomás. Ezzel a kötettel a kiadó Kenguru Zsebkönyvek címmel új könyvsorozatot indított, amelyben a kortárs prózaművészet groteszk vagy humoros hangú műveit kívánja a közeljövőben közzétenni.

E sorok írója sajnálja, hogy a Kassa műemlékei című kötet csak a napokbanlett magánkönyvtára részévé. Nemrégiben ugyanis Rákóczi városában járt, s ez a praktikus kötet tartalmasabbá tehette volna koraesti sétáját.

M. Csepécz Szilvia új mesekönyvének titka a szöveg szerkesztésmódjában rejlik. Az eredetileg lineáris vonalú vagy esetleg két párhuzamos szálon futó cselekmény ugyanis mozaikos, szétszabdalt. A szerző bizonyos fejezetek végén utasítást ad az olvasónak, hol folytassa tovább az olvasást.

Különleges szín- és fényhatásokat mutató hatalmas festményhez hasonlíthatnám azt a kötetet, amely Zirig Árpád költői pályájának mérlegét, esszenciáját kívánja az olvasó elé tárni.

Csáky Károly gazdag kutatómunkájának legújabb eredménye a Híres selmecbányai tanárok című kötet, amely az idei Ünnepi Könyvhét egyik könyvújdonsága volt. A szerző e munkáját két fontos részre osztotta.

Csallóközi uti-képek című riportsorozatában Ipolyi Arnold a XIX. század derekán a következőkkel indítja Dunaszerdahelyről készült élménybeszámolóját: „Egy ily kisváros (…) leginkább volna hivatva a szellemi érdekek egyesítésére és központosítására is.

A bemutatott könyvről több szempontból lehetne beszélni. Lessing Laokoónja óta a legkézenfekvőbb az lenne, hogy megnéznénk a kötetben szereplő rajzok és versrészletek kapcsolatát. Azaz megállapítanánk képiség és szöveg egymást erősítő, vagy egymást gyengítő viszonyát.

A hermeneutika mint filológiai vagy teológiai (exegetika) diszciplína az „írásban áthagyományozódott szövegek értelmezésének tana”-ként (163.), művészeteként alakult ki az ókorban. A XX.