Rendhagyó történelemóra

A gútai művelődési központban Hidán Csaba László történész, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa „A viselet, fegyverzet és a harcmodor összefüggése a honfoglaló magyarok?nál” címmel tartott előadást.

A gyakorlati bemutatóval színesített rendhagyó történelemóra számos tévhitet oszlatott el, melyek őseinkről máig is élnek a köztudatban. Hidán tanár úr az újdonság erejével ható tények és összefüggések sokaságával árasztotta el közönségét. A műsor úgy lett összeállítva, hogy az vizuális élményt is nyújtson a résztvevőknek. A tanár úr külön hangsúlyt fektetett a korhűségre, és nagyon sok – saját készítésű – korabeli fegyvert, harcászati felszerelést és eszközt mutatott be a jelenlévőknek. A diákok csillogó szemmel, és tudásra szomjúhozva hallgatták az előadót, aki részletesen ecsetelte, szemléltette a honfoglalók viseletét, fegyverzetét, és ezáltal a résztvevők képet nyerhettek a magyarok hitvilágáról és társadalmi rétegzettségéről is. A X. századi magyarokról szólva a neves történész büszkén idézte Európa népeinek szállóigévé vált fohászát: „A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!”

A neves régész a hunok, avarok, magyarok történelmi áttekintése mellett látványos harci bemutatókkal tette izgalmassá az előadást, amelyen a diákok megtudhatták, hogy egy népcsoport és egy történelmi korszak fegyvergyártását és használatát többféle tényező határozza meg. Elsősorban az adott korszak technikai-technológiai jellemzői és tudásszintje, ugyanakkor figyelembe kell venni az emberi tényezőket is. A tanár úr elmondta, hogy önmagában a győzelmet nem a lovas nomád íj vagy a szamuráj kard vívja ki, hanem a harcos, aki használja. „Nem mindegy, hogy milyen terepviszonyokon, milyen éghajlati körülmények közt, hányan, milyen képzettségű harcosok és milyen vezetéssel, mivel és hogyan harcolnak. A győzelem és a vereség egyaránt lehetséges mindez figyelembe vételével. Sziklás, erdős terepen vagy mocsaras trópusi területen sztyeppei nomád módon harcoló és felszereléssel ellátott sereget botorság lenne csatába küldeni, de a legjobb szamurájok a kitűnően kovácsolt kardjaikkal sem tudtak ellenállni a mongol lovasrohamnak” – mondta a történész.

Az érdekes, felettébb izgalmas történelemórán tanulságokat is osztogatott, valamint egyfajta egészséges magyarság tudatra nevelt. A tanár úr számos meglepő ténnyel ismertette meg a jelenlévőket. Elmondta, hogy a szabott ruhát a magyarok hozták be Európába, valamint a zuhanyzás is az ősi magyarok szokásából terjedt el világszerte. Hidán szerint méltán lehetünk büszkék őseinkre. Az előadás fokozatosan kötetlen beszélgetésbe csapott át, ahol mindenki kimerítő választ kaphatott kérdéseire.