Nógrádi Pedagógustalálkozó a kompetenciafejlesztés jegyében

A rendezvény főszervezője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt. A konferencia a kompetenciafejlesztés – használható tudás témát fejtette ki kiváló előadók részvételével. A téma időszerűségét több tényező indokolja. Elsősorban globalizálódó világunkban a kihívásoknak való megfelelés. Az Európai Unió tagországai elkötelezettek abban, hogy Európa a világ legversenyképesebb térsége legyen. A globális verseny a szemünk előtt zajlik, aminek mindannyian részesei is vagyunk. A tömegtermelés, a magas hozzáadott érték, a technológiai fejlődés, az innováció, Európa elöregedése, a klímaváltozás – mind-mind olyan kihívás, amire megoldásokat, válaszokat kell keresni.

Az OECD által kezdeményezett PISA nemzetközi vizsgálatok adatai szerint a szlovákiai tanulók a vizsgálatban a nemzetközi mezőnyben az alsó harmadban, átlagon alul teljesítettek, ami alig sokkolta a szlovákiai társadalmat. A tanulók a tudásukat nem voltak képesek a problémák megoldásában érvényesíteni.

Európa a kompetencia bűvkörében él, csak valahogy a szlovák közoktatás irányítói ezt nem veszik észre! A Nógrádi Pedagógustalálkozó közoktatási konferenciája a magyarországi tapasztalatot mutatta be a térség pedagógusai számára a téma szakavatott előadói révén.

Vass Vilmos a veszprémi Pannom Egyetem tanszékvezető docense Az oktatás tartalma mint fejlesztési eszköz című előadásában Ballér Endre a „bogyógyűjtők” tanmeséjével szemléltette a változás szükségességét. Ha nem tudunk a régi gondolkodásból kilépni, a változatlanság béklyója a múltban felejt bennünket. A fejlesztés lényege a gyermek, a kíváncsiság felcsigázása, a ráhangolódás megteremtése, amit az előzetes tudás feltérképezése követ, majd a közös munka, a közös erőfeszítés a tudás útja. Az együttgondolkodás, a motiváció, a tanulókkal egyeztetett célok, elvárások elkerülhetetlenek a tanulás folyamatában.

Szivák Judit, az ELTE Pedagógiai Tanszékének docense a Szemléletváltás a kompetenciafejlesztéshez című előadásában a pedagógusi attitűd kapcsán megjegyezte, hogy a tanulás sikere azon múlik, hogy hiszünk-e benne. Az eredményes iskolát a kimeneti teljesítmények, a pedagógiai célok elérése, az elégedettség légköre, a pedagógiai hozzáadott érték jellemzi, vagyis a gyermek szellemi fejlődése a bemenettől a kimenetig. A pedagógiai hozzáadott érték mélyén kompetenciák vannak.

Napjainkban a kompetencia esélyügyi kérdés lett, a használható tudás minőségi kategória. A tananyagcsökkentés mint tartalmi reform járhatatlan. Nem mennyiségben, hanem minőségben és mélységelvben kell gondolkodni. Térségünkben a közoktatás erősen szegregáló és eredménytelen. A lényeg nem a tananyagmegértésén van, hanem a megtanuláson. Az okosság a legfontosabb, amit az iskola díjaz, nem a többszörös intelligencia fejlesztése. A válaszok a gondolkodástantervben és a gondolkodásfejlesztésben vannak kódolva. Az előadó a kompetencia fogalmát a kognitív és praktikus képesség, az attitűdök, az érzések és az értékek együtteseként értelmezte. Kompetenciát nem lehet ismeretek nélkül fejleszteni. Csodák nincsenek a pedagógiában, csak kislépések, apró fejlesztések és segítő odafigyelés.

A konferencia zárásakor felvetődött a kérdés, hogy az iskola képes-e megszabadulni az évszázadokon keresztül „rámerevedett“ pedagógiai szokásoktól, képes-e változni, a pedagógusok képesek-e a szemléletváltásra, megfelelni a kompetenciafejlesztés és minden más pedagógiai innováció korparancsának. A válasz csak igen lehet, mert a globalizált világ lényege a verseny, a verseny alapja az alapos felkészülés, a felkészülés életeleme a tréning, az edzés, a versenyre készség. Ha a versenyző nem szerez elég kondíciót, képtelen lesz a versenyre.