Mesterképzés Magyarországon

A mesterképzésekre való belépésnek két alapfeltétele van. Egyrészt rendelkezni kell egy diplomával, ami igazolja azt, hogy legalább egy alapképzést elvégzett a hallgató, másrészt szükséges a mesterképzéshez kapcsolódó a?dott mennyiségű előtanulmányok elvégzése. Így egy külföldi előtanulmányokkal rendelkező hallgatónak a felvételi eljárás lefolytatásához be kell adnia diplomájának, az indexének vagy tanulmányai egyéb módon dokumentált igazolásának a fénymásolatát. Jogszabály nem kötelez rá senkit, de a fenti dokumentumok mellé érdemes mellékelni azok hiteles fordításait is, mivel ezt a felvételiztető egyetemek kérhetik, és általában kérik is. Ezt az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában és ennek kirendeltségein, a magyar külképviseleti szerveknél és az erre feljogosított magyar közjegyzőknél lehet elkészíttetni. Az elvégzett tanulmányokat igazoló dokumentum, – index – helyett vagy amellett megéri egy kivonatot kérni belőle a kibocsátó intézménytől, mert az sokkal áttekinthetőbb, és adott esetben a fordítása is egyszerűbb és olcsóbb.

A tantárgy-elismertetésről

Dr. Andor György a Műegye?tem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezetője a témáról a következőket mondta. „A felvételi eljárásnál a felvételiztető egyetemnek csak a diploma és az előtanulmányok létezését, valódiságát van joga vizsgálni. A diplomák és az előtanulmányok származása nem számít. A hallgató külföldi előtanulmányait akkor ismerik el, fogadják el, ha egy hozott tárgy a tárgyleírás vagy a tematika szerint hetvenöt százalékban megegyezik az előírtakkal. Százalékokkal persze csak azt lehet kifejezni, hogy a megadott témakörök közül mennyi szerepelt a hozotttárgyban, egzakt módon a valódi tartalmat nem lehet szám?szerű?síteni. Külföldi hallgatók esetében ugyanúgy kell figyelembe venni a beszámítható tárgyakat, mint a belföldiek esetében. Ez azért lehetséges, mert témakörök vannak előírva a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal, és nem a tárgyak elnevezései. Ha az előző intézményben nem kreditben számolnak, akkor általában heti egy óra elvégzését lehet egy kreditnek beszámítani. Itt az oktatónak módja van a mérlegelésre, mert például, ha valaki tanult analízist, matematikát, arra nem mondhatja, hogy statisztikát tanult, de ha valaki mérnököknek szóló statisztikát tanult, az elfogadható úgy, mintha az egy közgazdász statisztikakurzus lenne, bár a kettő szakmailag nem teljesen ugyanaz. Amerikában például a külföldieknek kötelező egy TOEFL vagy más rendszerű nyelvvizsgát letenni, ha egy egyetemi kurzusra szeretnénk járni, emellett egy intelligencia vagy képességfelmérő tesztet is, ami szintén méri a nyelvi képességeket, mert a kérdések olyan tempósan hangzanak el, hogy jó nyelvtudás nélkül nem lehet őket megoldani. Bizonyos nyelvi szint alatt ott senkit nem vesznek föl” – mondta a tanszékvezető.

Nyelvtudás felmérése

Ha egy külföldi Magyarországon akar tanulni, legtöbbször talál angol nyelvű csatornákat, ahol ezt megteheti, mégis van, aki magyarul szeretné folytatni tanulmányait. Magyarországon nem kell magyar nyelvből vizsgát tenni ahhoz, hogy valaki magyar nyelvű kurzusra járjon, de valamilyen módon meg kell győződni arról, hogy képes lesz levizsgázni, vagy hitelt érdemlően igazolnia kell a tudását vagy a felvételt végző intézménynek kell meggyőződnie arról, el tudja-e végezni az adott tanuló a szakot. Egy magyar nyelvű érettségi például elégséges ehhez. A nyelvismeret mélysége és bizonyos szakmák űzése összefügg, van ahol ez lényeges, van ahol egy felületesebb nyelvtudás elég. Társadalomtudományi témákban árnyaltan kell fogalmazni. Nem lehetne valaki pszichológus precíz fogalmazási készség nélkül. Nem mindegy, hogy valaki fél valamitől, tart, ódzkodik vagy retteg ugyanattól.

Ezeken a tudományterületeken rossz nyelvezettel nem lehet leírni egy színvonalas dolgozatot. Fizikából vagy kémiából lehet. Ott kevés szóval el lehet mondani, mit csinált az ember, mit mért meg, mit számolt ki abból. A közgazdaságtan egy határterület. Attól lehetek jó könyvelő, ha ezer szó a szókincsem, komolyabb feladatokhoz viszont nem biztos, hogy ez elég.

A környező magyarlakta területekről sok hallgató jön. Sok az olyan közel-keleti vagy afrikai hallgató, akiknek a hazájában Magyarországot semlegesebb államnak tartják, mint a nyugat-európai államokat, és az itt való tanulást ezek az államok jobban támogatják. Ritkán tanul meg valaki magyarul azért, hogy itt járjon MBA-kurzusra, úgy hogy nem hozta magával a nyelvtudást, hanem egyszerre tanulja a nyelvvel a tananyagot. Általában idejönnek valami oknál fogva, és ezért Magyarországon tanulnak.

Hasznos weboldalak

Hiteles fordítás: http://offi.supportal.hu/

A diploma elismeréséről és honosításáról szóló törvény:

http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/meik/2001_c_egyseges_szerkezet.pd

További adatok Magyarországon tanuló külföldi hallgatókról:

http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=71&hir_id=7850