Diák, fizess!

Manapság egy egyetemista havi összkiadása jelenleg a 4-5 ezer koronát is elérheti, attól függően, hogy településén vagy lakhelyétől távol folytatja felsőfokú tanulmányait. A diákok költségeinek jelentős részét ugyanis az utazással kapcsolatos kiadások jelentik. Mivel az említett összeg nagyon magas, a hallgatók egy része diákhitel felvételére kényszerül.

A diákélet ma már korántsem olcsó, a tanulmányokkal összefüggő közvetlen és közvetett kiadások nagymértékben megterhelik a család kasszáját. A hallgatóknak csak elenyésző százaléka képes a szüleitől függetlenül is biztosítani az önfenntartásához szükséges anyagiakat. A legnagyobb ráfordítást a közlekedés, a szállás, az étkezés és a tanszerek igénylik. Ehhez még hozzájárul az életkorból adódó szükségletek kielégítése is, hiszen egyebek mellett a szabadidős tevékenységek is tetemes összeget emésztenek fel. A diákélet nem csak tanulásból áll. Egy átlagos hazai egyetemista havi költségei bizony elérik az ötezer koronát is, sőt az állandóan emelkedő fogyasztói árakat, szolgáltatási díjakat és a hallgatók individuális igényeit figyelembe véve ez az összeg még nagyobb is lehet. Az egyetemista mindezt aligha fedezheti az ösztöndíj csekély összegéből.

AZ ÖSZTÖNDĺJ SEM MEGOLDÁS

Jelenleg a hazai egyetemisták csak 7%-a részesül szociális ösztöndíjban. A támogatás összege a család jövedelmétől függően mintegy 1 000, 1 500 esetleg 2 000 koronát tesz ki havonta. A szociális juttatás maximumát csak azok a hallgatók kaphatják, akiknek a családjában az egy főre jutó bevétel összege nem éri el a 2 700 koronát. Számuk meglehetősen alacsony. Akik lakóhelyükön folytatják felsőfokú tanulmányaikat, kétszáz koronával alacsonyabb, családtagonkénti bevétel esetén részesülhetnek a legmagasabb összegű szociális ösztöndíjban. Az ösztöndíj-rendszer tervezett módosítása nyomán a jövőben minden olyan hallgató jogosult volna a szociális támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a létminimum és az egyhavi tandíj összevont összegét. A létminimum jelenleg 3930, a bevezetendő tandíj pedig legalább 700 korona volna havonta. Szlovákiában jelenleg mintegy 7700 hallgató részesül szociális ösztöndíjban, ez körülbelül 120 millióval terheli meg a költségvetést. A tandíj bevezetése után a számuk az oktatási tárca becslései szerint mintegy megnégyszereződne, a költségek így az 500 milliót is elérhetik.

HARS „MELÓDIÁK“

A hallgatók nem ülhetnek ölbe tett kézzel, ha szüleiktől nem számíthatnak hathatós anyagi segítségre. Az egyre dráguló diákélet miatt mind több hallgató néz pénzkeresési lehetőség után és vállal munkát szabadidejében, sok esetben tanulmányai rovására. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet adatai szerint az egyetemisták hozzávetőleg 60%-a rendszeresen dolgozik. Közülük mintegy 10% hetente legkevesebb húsz órát tölt munkavégzéssel. Ez, bárhogy is számoljuk, munkanaponként átlagban négy órát jelent. A munkavállaló diákok harmada vizsgaidőszakban, illetve a nyári szünidőben próbálja megkeresni csekély zsebpénzét, a többiek a szemeszterek idejében vállalnak hetente átlagban 10-20 óra munkát. Azonban az így szerzett pénz sem fedi teljes mértékben a diákok kiadásait. A diákmunka-közvetítő irodák kínálta lehetőségek csak nagyon szűkösek, éppen ezért a hallgatónak szemfülesnek kell lennie, ha könnyen végezhető és aránylag jól fizetett állást szeretne magának. A fővárosban diákmunkával óránként átlagban mindösszesen 35-50 koronát lehet keresni. Vidéki városokban alacsonyabb az órabér. A diákok munkavállalásból származó havi bevétele – a fenti adatok tükrében és 40 koronás átlagórabérrel számolva – mintegy 1 600 és 3 200 korona. Fontos azonban emlékezetünkbe vésni, a hallgatónak elsősorban a tanulmányaival kell foglalkoznia, értelemszerűen nem szánhatja minden szabad percét a szükséges anyagiak előteremtésére.

FENYEGETŐ TANDĺJ

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak vélhetőleg 2004 szeptemberétől már tandíjat kell fizetniük a képzésért. A tandíj összege a hallgató képzési költségei hozzávetőleg 10-20%-ának felelne meg, ettől függően éves szinten az előrejelzések szerint mintegy 7 300-14 600 koronát tenne ki. A konkrét összeg nagyságát egyébként maguk az egyetemek határoznák meg. Ebből adódóan egy egyetemista havi összköltsége szerény becslések szerint is elérheti a 6-6 500 koronát. Ez az öszszeg a jelenlegi országos átlagbér körülbelül felével egyenlő. (p, ervé)