A NATO ad az egyetem diákjainak véleményére

A közelmúltban a magyar parlament hét ország diákjait látta vendégül egy NATO-konferencián az országház egyik üléstermében. A diákokat országok szerint sorolták csoportokba. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Szerbia és Szlovákia voltak jelen.

A közelmúltban a magyar parlament hét ország diákjait látta vendégül egy NATO-konferencián az országház egyik üléstermében. A diákokat országok szerint sorolták csoportokba. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Szerbia és Szlovákia voltak jelen. Szlovákiát egyedül a Selye János Egyetem hallgatói képviselték. A konferencia, melynek apropóját a közelgő NATO-bővítés adta, mindvégig angolul folyt. A szervezők a leendő tagországok diákjait szerették volna a lehető legpontosabban tájékoztatni arról, hogy mire is számíthatnak a belépés után. Első lépésben megkérdezték őket arról, mit is várnak el a csatlakozástól, milyen változásokra számítanak, és miképpen élik meg a csatlakozást megelőző időszakot és az ezzel járó intézkedéseket.Változott-e vajon biztonságérzetük?

Ezután a már tagországok diák képviselőit faggatták arról, miképpen értékelik a meglévő tagságot. Megkérték őket, hogy tájékoztassák a leendő tagországok ifjú képviselőit a saját tapasztalataikról, és vessék ezeket össze azzal, mit vártak a csatlakozástól. Nagy hangsúlyt helyeztek annak elemzésére is, hogy ezekből az elvárásokból mely dolgok valósultak meg. Változott-e biztonságérzetük a tagságot követően, avagy sem. A válasz határozott igen volt a jelenlegi tagországok képviselőinek részéről.

A konferencia interaktív volt, a résztvevők felszólalhattak, hiszen ez volt a tanácskozás legfontosabb célja. Útmutatással, tanácsokkal láthatták el egymást a különböző országok képviselői, hogy e módon is elősegítsék az adott térségek diákjainak, jövendő szakembereinek jobb informáltságát.

Koszovó helyzetének elemzése

A konferencia után kisebb csoportokban, fórumszerűen folytatódtak tovább a programok, melyek egyik legfőbb pontjaként mindenki bemutatta a saját országát, így lényegében minden csoport aktívan kapcsolódott be a programba. A további két fő témakör a kettős állampolgárság kérdése és Koszovó jelenlegi helyzetének elemzése volt. Mindkét esetben véleményezniük kellett a diákoknak a jelenlegi helyzetet a saját szemszögükből.

A programok végén a csoportoknak egy közös nyilatkozatot kellett kidolgozniuk és aláírniuk, amit a jelenlévő NATO-képviselők eljuttatnak majd feletteseikhez, így minden csoport véleményét tüzetesen áttanulmányozzák, valamint az itt felvetett problémákat és javasolt megoldásokat is remélhetően figyelembe veszik, így a polgári elvet alkalmazva lehetőség szerint az egyes közösségek érdekeihez igazíthatják majd a további módosításokat, rendelkezéseket.

A több napos rendezvénysorozat utolsó napján záró programként minden ország résztvevőinek be kellett mutatniuk röviden az egyetemet, amelyet képviseltek. Ráadásként a diákok kiváltságos helyzetbe kerültek, ugyanis a konferenciával egy időben Bill Clinton is a parlamentben tartózkodott és láthatták őt, persze csak messziről, hisz a biztonsági intézkedések végett nem juthattak az amerikai ex-elnök közelébe.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?