A diákok egymást motiválják

– Tapasztalataink azt mutatják, hogy számos előnye van a nyolcosztályos gimnáziumnak. Megközelítőleg azonos képességű gyerekek kerülnek egy osztályba, így a haladás az egyes tantárgyakon belül gyorsabb ütemű, összehasonlítva az alapiskolákkal, ahol a kevésbé jó képességű gyerekre is külön oda kell figyelnie a pedagógusnak – sorolja Száraz Dénes igazgatóhelyettes a nyolcéves képzési forma előnyeit. – A felzárkózás lehetősége adott, figyelembe vesszük, hogy a járás egyes alapiskoláiban különböző színvonalon folyik az oktatás, a gyerekek rendszerességgel, következetességgel hamar pótolhatják az esetleges kezdeti hiányosságokat. Nálunk a diákok egymást motiválják a tanulásban. A nyolc év alatt úgy hozzánőnek a pedagógushoz, hogy szinte családias körülmények között folyik az oktatói és nevelői munka. Erősebb az osztályközösség, jobban megismerik egymást a diákok, a számos osztálykirándulás, a két sítanfolyam összekovácsolja a közösséget. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy évet nyernek a tanulók. Kimarad ugyan az alapiskolai tananyag 9. osztályban történő átismétlése, nálunk viszont secundóban, kvartában és sextában úgynevezett kis érettségit tesz a diák, így kétévente rendszerezi a tudását, s megszokja a vizsgahelyzetet is. Ezeken a diagnosztikus vizsgákon nem reszketnek a gyerekek, nem is osztályozzuk őket, hivatalos okiratot sem kapnak, ugyanakkor teljesítményük pozitív irányban befolyásolja az év végi érdemjegyet. Ha esetleg nem sikerül a vizsga, a tanár nem fogja kizárólag ezért lerontani az osztályzatot, ha egyébként a tanév során jól teljesített a diák. Az egyik legnagyobb előny a négyéves képzéssel szemben, hogy a nyolcosztályos nyelvi tagozat, így magasabb óraszámban oktatjuk az idegen nyelveket. A jelenlegi prímóban 19 eleven kisdiák tanul, a hazai, érsekújváriakon kívül Tardoskeddről, Szímőről, Naszvadról, Andódról és Zsitvabesenyőről utaznak naponta a kis gimnazisták.

Nemzetközileg elismert nyelvvizsga

Benyovszky Ilona német szakos tanár a nyelvi tagozatos osztály előnyei miatt javasolja a nyolcosztályos képzési formát. – A négyéves tagozaton egy, a nyolcévesen két idegen nyelvet tanul intenzíven a diák. Ötödikben kezdjük meg a felkészülést a Deutches Sprach-diplomra (DSD), ami felsőfokú, nemzetközileg elismert nyelvvizsga, s helyettesíti az érettségit is. A magyar tanítási nyelvű középiskolák és gimnáziumok közül rajtunk kívül csak a komáromi gimnáziumban lehet ilyen nyelvvizsgát tenni. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy az alapiskolából jövet, a 9. osztály után gyengék a diákok idegen nyelvből, s akkor eleve hátrányos helyzetből indulnak, ami a DSD-t illeti, hiszen hiányoznak az alapok. A jövő tanévtől jóval igényesebb lesz a központi érettségi is, s ez az emelt szintű vizsga még nagyobb nyelvtudást igényel majd. A nyolcosztályos gimnazista egy idegen nyelvet felső-, a másikat középfokon beszéli, mire leérettségizik. Az Európai Unióba való belépés után a két nyelv ismerete nagyon fontos lesz – figyelmeztet a fiatal tanárnő.

Diákszemmel

– Az alapiskolában tiszta egyes tanuló voltam, nővérem kvartás, az ő tanácsára jelentkeztem tavaly ide – mondja a zsitvabesenyői Buják Ronald, aki nem bánta meg, hogy testvérére hallgatott. Az érsekújvári Kotlár Klaudia számára az is fontos szempont, hogy szebb, újabb épületben tanulhat, s az osztályuk is tágasabb a réginél. Amikor kedvenc órájukról vagy tanárukról faggatom őket, hirtelen válaszolni sem tudnak, azt mondják, mindegyiket nagyon szeretik.

Az érsekújvári, színjeles Ficza Ildikó a németórákról mesél szívesen: – Nemcsak beszélünk és írunk a tanórákon, hanem sokat játszunk, énekelünk, rajzolunk, projektumokat készítünk. Nagyon szeretem a csoportos feladatokat, amikor összetoljuk a padokat, s kiválaszthatjuk, kivel szeretnénk együtt dolgozni.

Slama Szilvia elárulja, hogy a szlovákórán nem szólalnak meg anyanyelvükön, nem is lenne sok értelme, mivel tanárnőjük nem beszél magyarul. – Eleinte vicces jelenetek is adódtak abból, hogy nem mindig értettük egymást, kézzel-lábbal kellett magyaráznunk. A tanárnő legtöbbször körülírással vezet rá egy-egy szó jelentésére, vagy felrajzolja a táblára – meséli.

– Április elsején helyet cseréltünk a tanárainkkal – árulja el csillogó szemekkel Kollár Dominik –, ők ültek be az iskolapadba, közülünk pedig néhányan a katedrán foglalhattak helyet. Tanáraink nem tudták előre, hogy feleltetni is fogjuk őket, s átvesszük az osztállyal az arra a napra szánt új tananyagot. Örültünk, hogy vették a lapot, és sikerült megtréfálnunk őket...