Ügyintézés az élethelyzetnek megfelelően

A fiatal végzősök kötelezett-ségei attól függnek, hogy mi-lyen élethelyzetbe kerülnek az iskola befejezése után. Más feladataik vannak azoknak, akik továbbtanulnak, mások azoknak, akik azonnal munkába állnának.

1. Az érettségizett főiskolán tanul tovább

A felsőoktatási intézménybe jelentkezők közül sokan még várnak az eredményre. A nyári szünet végéig az állam fizeti a diákok helyett a járulékokat. Akit tehát nem vesznek fel, annak elég a nyári szünet befejeztével elmenni az egészségbiztosítóba. Aki akar, köthet önkéntes társadalombiztosítást. Aki már most regisztráltatni akarja magát a munkaügyi hivatalban, megteheti, ám a hivatal a végső döntést csak azután hozza meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből.

2. Egyetemi diplomával továbbtanul

Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozaton fog-e tovább tanulni. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási járulékot az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként.

3. A végzős azonnal munkába áll

Ha a végzős középiskolás még a nyári szünet befejeződése, illetve szeptember 7. előtt, a fiatal diplomás pedig az államvizsgától számított 7 napon belül aláírja a munkaszerződést, az egészségbiztosítót nyolc napon belül a munkaadó tájékoztatja a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatalnak is van bejelentési kötelezettsége: végzősként értesítenie kell az egészségbiztosítót, hogy befejezte tanulmányait. Ha a munkaszerződést szeptember 7. után írják alá, a pályakezdő fiatalnak a szeptember 1. és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. A fizetési kötelezettség alól úgy lehet kibújni, hogy a nyári szünet után (szeptember 7-éig) pár napra (a munkaviszony létrejöttéig) regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, s ilyen esetben az állam biztosítottja lesz. A Szociális Biztosítóval szemben a pályakezdőnek nincs semmilyen bejelentési vagy fizetési kötelezettsége, csak a munkaadónak.

4. Középiskolai végzettséggel nem talál munkát, nem is tanul tovább

Hivatalosan augusztus 31-ével szűnik meg a diákstátusz. Addig diákként brigádozhat, a szülőknek pedig folyósítják a családi pótlékot és az adóbónuszt. A nyári szünet után két lehetősége van: vagy regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, vagy otthon marad önkéntes munkanélküliként. Az utóbbi esetben fizetnie kell az egészségbiztosítást – a járulékok minimális összege 61,81 euró. Ezt a lakhely szerinti egészségbiztosítóban kell elintézni. Aki bejelentkezik a munkaügyi hivatalba, az után a járulékot továbbra is az állam fogja fizetni, s erről a hivatal értesíti a biztosítót. Lehet önkéntes társadalombiztosítást kötni –a járulékok minimális összege 146,35 euró havonta.

5. A fiatal diplomás nem talál munkát, nem is tanul tovább

Az egyetemistáknak az állam csak az utolsó államvizsga elvégzéséig, nem a promócióig fizeti az egészségbiztosítási díjat. A záróvizsga másnapjától saját maguknak kell téríteniük a járulékot, hacsak nem kezdenek el vállalkozni, vagy nem regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban. Ha ez utóbbit 7 napon belül megteszik, továbbra is az állam fizet helyettük, s erről a hivatal tájékoztatja a biztosítót.

6. A főiskolai hallgató megszakítja a tanulmányait

Az egészségbiztosítót nemcsak a tanulmányok befejezéséről, hanem arról is tájékoztatni kell, ha azokat valaki valamilyen okból megszakítja. Ilyen esetben az állam nem fizeti helyette a biztosítási díjat. Ez alól kivétel, ha erre egészségügyi okokból kerül sor.

7. Az iskola befejezése után a pályakezdő fiatal vállalkozni kezd

Amint valaki vállalkozni kezd, erről a vállalkozói engedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállakozónak saját magának kell térítenie, a minimális összeg 61,81 euró. Ha a végzős diák egyéni vállakozóvá válik, nincs semmilyen bejelentési kötezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével, vagyis a következő év júliusától lesz – de csak akkor, ha a vállalkozás első évében bevétele meghaladta a minimális kivetési alap 12-szeresét. Addig, ha akar, köthet önkéntes biztosítást.

8. A végzős diák külföldre megy

Sok végzős külföldre megy tovább tanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatni kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ezt ugyancsak egy héten belül kell megtenni. Aki külföldön tanul, az oktatásügyi minisztériumban meg kell érdeklődni, az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarább hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön dolgozni fog, és ott lesz társadalombiztosítása, itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza)