Mi a különbség a kft. ügyvezetője és tulajdonosa között? Hány ügyvezetője lehet egy cégnek? Hogyan lehet egy, már létező társaságnál módosítani az ügyvezetők pozícióját? Ifj. Mészáros Lajos jogász – olvasói levélre reagálva – most erre keresi a választ.
A „kft.-k” ügyvezetőiről
Olvasói levél
Körülbelül húsz éve vagyok egy főleg teherfuvarozással és költöztetéssel foglalkozó magán kft. egyedüli alapító-tulajdonosa és ügyvezetője. Az utóbbi években már felnőtt fiam is a cégben dolgozik mint alkalmazott. Mivel én már közel vagyok a nyugdíjhoz, szeretném, ha a fiam idővel átvenné a vállalkozást, úgy látom ugyanis, hogy érdekli őt ez a munka, és becsülettel végzi. Fel szeretném őt ezért venni magam mellé ügyvezetőnek, de ha lehetséges, egyelőre csak úgy, hogy csakis velem együtt járhasson el hivatalos ügyekben, pl. bankban vagy hivatalokban. Azt szeretném kérdezni, hogy kinevezhetem-e a fiamat ügyvezetőnek a kft.-ben olyan kikötéssel, hogy csak velem együtt járhat el hivatalos ügyben, mindezt úgy, hogy emellett saját magamnak megtartom az egyedüli ügyintézés jogát? Ha pedig ez lehetséges, mi ennek a menete?
A korlátolt felelősségű társaságok, azaz a „kft.-k” ügyvezetői azok a személyek, akik a cég mindennapi vezetését látják el, vagyis a kft. érdemi tevékenységével kapcsolatos feladatokat teljesítenek (pl. szerződések kötése, könyvelés bebiztosítása stb.), annak nevében másokkal szemben hivatalosan eljárnak. Ezen a ponton kell kihangsúlyozni, hogy az ügyvezető (konateľ) és a tulajdonos (más néven alapító vagy tag: spoločník) két különböző pozíció a kft.-n belül. Az ügyvezetővel ellentétben ugyanis a tulajdonos nem kell, hogy ellásson mindennapi feladatokat a cégen belül, mivel ő elsősorban a cég alapításakor határozza meg annak jellegét, illetve legfontosabb törvény által megkövetelt tényezőit (cégnév, székhely, alaptőke stb.), későbbi döntéseivel pedig befolyásolja a társaság személyi összetételét és gazdasági helyzetét (pl. osztalék kiosztásakor).
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a tulajdonos és az ügyvezető akár ugyanaz a személy legyen, amit olvasónk példája is igazol, aki jelenleg saját kft.-jének egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője. Ám az ügyvezetők személye, sőt száma is eltérhet a tulajdonosokétól, vagyis olvasónk nemcsak maga mellé, hanem akár maga helyett is nevezhet ki új ügyvezetőt. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a Kereskedelmi Törvénykönyv (Ktk.) 133/1. §-a szerint, ha egy kft.-nek több ügyvezetője is van, mindegyikük külön járhat el (tehát pl. tárgyalhat, aláírhat stb.) a cég nevében, hacsak a cég alapító okirata nem rendelkezik másképp az ügyvezetők képviseleti módjáról (pl. úgy, hogy csakis együtt járhatnak el).
A Ktk. tehát lehetőséget ad arra, hogy olvasónk saját elképzelése szerint szabja meg a kft. ügyvezetőinek képviseleti (eljárási) módját, akár úgy is, hogy saját magának fenntartja az egyedüli képviselet jogát, de fiával kapcsolatban együttes képviseleti módot határoz meg. Ehhez azt kell tennie, hogy hoz egy tulajdonosi döntést az alapító okirat azon pontjának megváltoztatásáról, amely rendelkezik a cég ügyvezetőinek képviseleti módjáról, az alapító okirat módosításával egyidőben pedig fiát kinevezi ügyvezetővé. A Ktk. 132/1. §-ának értelmében ezeknek a döntéseknek írásosnak kell lenniük, és a tulajdonos hitelesített aláírásával kell őket ellátni.
Végezetül szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyvezetők képviseleti módjának megváltoztatása és az új ügyvezető kinevezése bejegyzésre köteles cégi változások, ezért az ezekre irányuló írásos döntést be kell nyújtani a kft. székhelye szerint illetékes cégregiszteri bíróságra egy változtatási javaslat keretén belül. A bejegyzési eljárás bírósági illetékkel jár, amely összege 2024. április 1-től 50 €.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.