Vámháborúk és korlátozások

A visszaesés pedig sokszor piacvédő, protekcionista intézkedéseket vált ki. A világ legnagyobb exportőrei (2001-es adatok szerint) az Európai Unió 18,4%-os részesedéssel, majd az Egyesült Államok (15,4%), Japán (8,5%) és Kína (5,6%). Mi veszélyezteti ma a szabad világkereskedelmet? Elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok közti kereskedelmi ellentétek. Mivel a világgazdaság első két legnagyobb szereplőjéről van szó, kereskedelempolitikájuk jelentős hatással van a világkereskedelemre is. Eddigi intézkedései azt biztosítják, hogy nem szabadkereskedelem-párti a Bush kormányzat. Ezt bizonyítják az utóbbi hónapokban meghozott, a szabad árucsere korlátozását, csökkenését kiváltó piacvédelmi rendelkezések. Mindez kezdődött az acélipari termékek megvámolásával márciusban, amely világszerte egyfajta protekcionista hullámot indított el. Az EU által hozott válaszlépésekhez a közép- és kelet-európai országok, majd pedig Norvégia és Japán is csatlakozott. Vajon mi volt az oka Bushék negatív visszhangokat keltő lépésének? A klasszikus, hazai piacot védő lépéssel akartak az amerikai acélipar egyre romló helyzetén javítani, melyhez az olcsó importált acél nagyban hozzásegített. Az amerikai acélipari ágazat legfőbb problémája az, hogy nem esett át olyan fájdalmas, munkahelyvesztésekkel járó szerkezetváltáson, mint például a német acélipar, többek közt magas költségeket okoz az elbocsátott és nyugdíjba vonult alkalmazottak végkielégítése. Ezt az árat most az európai és más, az Egyesült Államokba exportáló cégek fizetik meg. Maguknak a vámoknak már érezhetőek a hatásuk. Az Egyesült Államok piacain a tavaly december óta egy tonna acél mára már több, mint 50%-kal drágább, valamint elemzők szerint 8,5 millió tonnás acélhiány alakult ki, ami érdekes módon nem elsősorban az anti-dömpinges intézkedéseknek tulajdonítható, hanem főként azzal magyarázható, hogy több vállalat csődbemenetele miatt idén negyedével esett vissza az amerikai acéltermelés, másrészt „vétkes“ a megnövekedett belső kereslet is. A protekcionista lépések tehát nemcsak külföldieket, hanem az amerikai gazdaságot is károsították (magas ár és hiány). Ezért mindig nagyon megfontolandó egy állam számára, hogy piacvédelmi intézkedéseket hozzon. Kérdéses azonban az is, hogy a védővámoknak köszönhetően talpra tud e állni az USA acélszektora. Az EU sem nevezhető azonban a szabadkereskedelem bajnokának. Noha az EU harmadik országokkal szembeni közös kereskedelmi és vámpolitikája első látásra rendkívül nagyvonalúnak látszik (példa rá, hogy ezekkel az országokkal szemben nincs korlátozás a behozott áru mennyiségével kapcsolatban), az unió költségvetésének több mint felét kitevő belső piaci agrártámogatások és textilipari piacvédelmi előírások jókora távolságban tartják a fejlődő országok termékeit az unió piacaitól. A harmadik világ országai számára az EU és a szintén nagyvonalú szubvenciókat osztogató USA piacai még mindig elérhetetlenek, ahol értékesíteni tudnák termékeiket. Ezek elsősorban textil- és élelmiszeripari árucikkek - mind munkaigényes iparágak. Ezeken a területeken tudnak elsősorban specializálódni és termelni, köszönhetően olcsó és nagy munkapotenciáljuknak. Noha a fejlett országok a pár hónappal ezelőtti ENSZ donorkonferencián a segélyek növeléséről döntöttek, az igazi gyógyír a legszegényebb országok számára a piacok megnyitásán keresztül a „még szabadabb“ világkereskedelem lenne.

Az Egyesült Államok némileg engedett az acélpótvámból

Washington. Acéltermékek széles körét és speciális fajtáit érinti az a döntés, mely szerint tegnaptól ismét a márciusban bevezetett 8-30 százalékos büntetővám nélkül vihetők az érintett árucikkek az Egyesült Államokba – jelentette be a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Szakértők azonban rámutatnak, a látványos engedmény az Amerikába évente vitt, mintegy 13 millió tonna acél egy százalékát sem érinti. A könnyítés azon acélféleségekre vonatkozik, amelyeket az amerikai gyártók nem állítanak elő, így túl nagy mozgást nem fog előidézni a világ acélpiacán, és várhatóan az EU külügyminisztereit sem tántorítja el az ellenintézkedések mára tervezett véglegesítésétől. Különböző, speciális ötvözetű, melegen, illetve hidegen hengerelt acéllemezek, szalagok, rozsdamentes rudak, öntött csövek, horganyzott termékek szerepelnek azon a listán, amelyeket az USA tegnaptól mégiscsak beenged pótvám nélkül a piacára. Mint ismeretes, a márciustól érvényes piacvédelem előzménye a globális recesszió miatt fellépett kereslethiány s az ezzel párhuzamosan világméretekben növekvő termelés volt. (VG)