Választások miatt halasztva?

A csatlakozási tárgyalások állása volt a legfontosabb napirendi pont az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxembourgban tartott tanácsülésén, amelyen megkíséreltek egyetértésre jutni az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások kérdésében. Konszenzus most sem jött létre, de Josep Piqué spanyol külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke szerint a konzultációkat ezen a héten és a jövő hétfőn esedékes újabb külügyminiszteri tanácsülésen is folytatják. A mezőgazdasági fejezet 90%-áról már létrejött a megállapodás a tagállamok között, az egyetlen rendezetlen probléma a közvetlen jövedelempótló támogatások ügye – közölte Piqué. A spanyol elnökség kompromisszumos javaslatot terjesztett a tagállamok elé, amely szerint az unió kinyilvánítana bizonyos alapelveket a mezőgazdasági fejezettel kapcsolatban. Leszögezné, hogy a közvetlen agrártámogatások részét képezik az uniós joganyagnak, és biztosítaná a tagjelölteket arról, hogy nem kívánja összekapcsolni a csatlakozási tárgyalásokat és az EU közös agrárpolitikájának reformját. Azt is kinyilvánítanák, hogy az esetleges átmeneti időszakok lejárta után az EU-nak csak egyetlen közös agrárpolitikája lehet, vagyis a tagországok között semmilyen megkülönböztetéseket nem alkalmaznak. Rögzítené, hogy a bővítés finanszírozásakor nem lépnék túl az 1999. márciusi berlini csúcson meghatározott kereteket.

Piqué közlése szerint ezekről az elvekről „csaknem teljes egyetértés volt a tagállamok között”. Megerősítette azonban, hogy Hollandiának továbbra is kételyei vannak afelől, valóban az uniós joganyag részének tekinthetők-e a közvetlen agrártámogatások. Az ilyen bizonytalanságok eloszlatása érdekében az elnökség kikérte a miniszteri tanács jogi szolgálatának véleményét is, amely pozitív választ adott a kérdésre – fűzte hozzá a miniszter, érzékeltetve, hogy alkalmasint a hollandok ellenállása sem lesz tartós.

A tanácsülés előtt Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország jelezte, hogy problematikusnak tartja a közvetlen kifizetéseket. A négyek minden szövegtervezetet elutasítanak, amely akár a leghalványabb formában is kilátásba helyezi a támogatási forma bevezetését az újonnan csatlakozó országokban. Az Európai Bizottság és az EU-tagállamok többsége azonban nem osztja a nettó befizető országoknak ezt a véleményét, az tehát a kérdés, hogy kinek a szava dönt. A miniszterek hétfőn megállapodtak arról, hogy mindenképpen tartják a tárgyalási útitervet, vagyis még a soros spanyol elnökség vége előtt meghatározzák közös álláspontjukat a mezőgazdasági fejezetről. Ha viszont az elkövetkező napokban folytatandó egyeztetések nem járnak sikerrel, az októberi brüsszeli EU-csúcson a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos részletekről is megpróbálnak közös nevezőre jutni. Megfigyelők szerint a közelgő németországi választások és a pénzhiány egyaránt arra sarkallják az uniót, hogy a közvetlen kifizetések nehézkes ügyét igyekezzen kihagyni a pénzügyi vonatkozású témakörök közül. Hollandia egyenesen ellenzi a közvetlen jövedelemtámogatások kiterjesztését az új tagállamokra. Laurens Jan Brinkhorst holland mezőgazdasági miniszter a múlt héten Brüsszelben rendezett Agrárkonventen emlékeztetett arra, hogy mivel az 1999. márciusában Berlinben elfogadott pénzügyi csomag nem tett említést a direkt támogatásokról, ezért azok nem is tekinthetők a közösségi joganyag részének. „A közvetlen kifizetés olyan kérdés, amely nem tartozik a tagjelöltek felvételéről folytatott tárgyalások témái közé” – visszhangozta a holland álláspontot Martin Wille, a német agrártárca államtitkára. Brinkhorst cseppet sem tartja diszkriminatívnak a közvetlen kifizetések megvonását az új tagállamoktól. Véleménye szerint ugyanis hátrányos megkülönböztetésről csak akkor lehet beszélni, ahol a felek ugyanazon a startvonalon állnak. Márpedig a tagjelölteknél Brinkhorst szerint az árak és a jövedelemszintek is sokkal alacsonyabbak, ami miatt átmenetileg indokoltnak tartja a nem egyformán történő kezelésüket.

Másként vélekednek erről a társult országok. Pavel Koncoš szlovák agrárminiszter az Agrárkonventen határozottan elutasította Brüsszel ajánlatát, hangsúlyozva, hogy a szlovák gazdálkodók összjövedelme a közvetlen kifizetések 25%-ának folyósítása esetén is évente 200 millió euróval csökkenne. A brüsszeli javaslatot igazságtalannak nevezte, a 10 éves átmeneti időszakot túlontúl hosszúnak. Magyarország is legfeljebb hároméves átmeneti időszakot tart elfogadhatónak az EU-csatlakozás után az unió közös agrárpolitikája keretében nyújtott közvetlen jövedelemtámogatások bevezetésére – hangoztatta Kovács László magyar külügyminiszter. Jaroszlav Kalinowski lengyel agrárminiszter is megismételte: minden EU-államot ugyanazok a jogok és kötelességek kell, hogy megillessenek. A többiekkel ellentétben olyan megoldást is elfogadna, hogy teljesen szüntessék meg a közvetlen kifizetéseket, ha már az újak nem részesedhetnek belőlük.

A fő kérdés az, van-e értelme a közvetlen kifizetések nélküli közös uniós pozíció elfogadásának? A Bruxinfo megbízható forrásokból úgy értesült, hogy a külügyminiszterek három „halogató” verzió közül választhattak. Egyrészt lehetőség van arra, hogy a közös álláspontból teljesen kihagyják a közvetlen kifizetések problémáját és később térnének rá vissza. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, amely közvetve elismerné az új tagok jogát a közvetlen kifizetésekre, de mindenféle konkrétum, így a bizottság által javasolt százalékos kulcsok említése nélkül. Végül lehetőség van arra, hogy a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság javaslatát, azzal a spanyol elnökség által kezdeményezett megszorítással, hogy a berlini költségvetési keret túllépésének veszélye esetén felülvizsgálják a közvetlen kifizetésre javasolt százalékokat. A tagországok értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy a támogatások mértéke még a bizottság által a bővítés utáni első évekre javasolt 25, 30, illetve 35%-os arányt sem érné el. (MTI, FN, g)