Pékek: nem lesz olcsóbb a kenyér

SUSLA BÉLA

Az utolsó júliusi hét, illetve augusztus kezdetének csapadékos időjárása nem kevés fejtörést okozott a gabonabetakarítást végző gazdáknak. Egyrészt a munkaütem lassulása, de ugyanakkor a gabona minőségének romlása is bosszantja az őstermelőket. A termés begyűjtése még folyamatban van, s a kezdeti biztató kilátások a minőségre vonatkozólag visszaestek, éppen a jelzett ok miatt – hangzott el a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) keddi pozsonyi sajtóértekezletén.

Az esőzések következtében romlott a minőség, így a korábban élelmiszer-ipari célokra szánt búzát át kellett csoportosítani a takarmányozási kategóriába. Természetesen ez kiesést jelent a termelőknek, hiszen az értékesítési árak között eltérések vannak.

Augusztus 4-ig a kalászos gabonafélék összterületének a 72 százalékáról került a szem a raktárakba, illetve gabonatárolókba. A betakarított mennyiség meghaladja a 2 millió tonnát. Annak ellenére, hogy az idén kéthetes előnnyel indult az aratás, a jelenlegi kép nem ezt a valóságot mutatja.

130–140 euró

egy tonnáért

A statisztikai hivatal még júniusban azt vetítette előre, hogy az idei szlovákiai gabonatermés 15 százalékkal lehet gazdagabb a 2013-ashoz viszonyítva.

Az őstermelőket az alacsony felvásárlási árak bosszantják. „Tonnánként 25–30 euróval is alacsonyabbak lehetnek az értékesítési árak a tavalyinál, pedig az elmúlt évben sem fizették meg különösebben a termesztők munkáját. A most learatott kenyérbúza tonnáját a gazdák nagy nehezen alig 140 euróért tudják értékesíteni, míg a takarmánybúza mindössze 130 eurót ér” – hangsúlyozta Milan Semančík, az SPPK elnöke. A kalászos gabonafélék termőterülete az előző évihez képest 4,4 százalékkal 564 ezer hektárra bővült, miközben csak a rozs területe csökkent, mégpedig 33 százalékkal a jelenlegi 15 ezer hektárra. Búzát 380 ezer hektárnyi területen termesztettek az idén a gazdák, ez 12 ezer hektárral több az előző évinél.

Több árbefolyásoló tényező

Az élelmiszerárak várható alakulásával kapcsolatosan az SPPK sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az árpolitikát több tényező is befolyásolhatja. Említést érdemel egyebek mellett az Oroszország és az Európai Unió, valamint az Oroszország és az USA közti feszült politikai légkör, de az is, hogy Kínában csaknem 1 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületet sújtott az óriási szárazság.

„Az élelmiszerárakat sokkal nehezebb előrevetíteni, mint az egyéb termékek és szolgáltatások árait. Felettébb aggasztó, hogy az idei első fél évben 8,4 százalékkal csökkentek az agrárproduktumok árai, ebből a növénytermesztésben 20 százalékkal volt kevesebb a bevétel, az élelmiszeripar termékei 2 százalékkal lettek olcsóbbak. Elgondolkodtató, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi árai átlagban csupán 0,2 százalékkal csökkentek” – részletezte Semančík.

A kis- és középvállalatok mind jobban érzik az üzletláncok által kifejtett nyomást és pénzpolitikai irányítást. „Ez a jelenség azonban nem csupán szlovákiai realitás, a probléma már teljes mértékben európai szintre emelkedett” – fűzte hozzá Dušan Janíček, az SPPK alelnöke. Elmondása szerint az üzletláncok zsarolják a beszállítókat.

Nem termelhetnek tovább olcsóbban

Ha jónak ígérkezik is az idei gabonatermés, s ha ebből eredően esetleg olcsóbb lenne a liszt, nem automatikusan jelenti azt, hogy a kenyér és a péksütemény is olcsóbb lesz. „Mi már nagyon reméljük, hogy drágulnak a sütőipari termékek, elsősorban a kenyér és a kifli. Mert egyszerűen tarthatatlan tovább a jelenlegi helyzet a pék- és sütőiparban” – mutatott rá Slavomír Moravčík, a Szlovákiai Pékek, Tésztagyártók és Cukrászok Szövetségének alelnöke. Elmondása szerint az ágazat 2011 óta állandóan veszteséggel termel, s ezt így nem lehet folytatni egy olyan szektorban, amely 8 ezer embert foglalkoztat havi 567 eurós átlagkeresettel.

„Egy mindennapos példával szeretném szemléltetni a helyzetünket. Egy klasszikus, 40 grammos kifli előállításánál 0,9 cent a liszt értéke. Tehát csak egy elenyésző része az egész gyártási folyamatnak. A pék- és sütőiparnak azonban további komoly kiadásai vannak. Befektetések, melyek napról napra drágulnak. A jelzett kiflit mi lényegében 4 centért tudjuk értékesíteni. S mennyibe kerül az a boltokban? Mondjuk 6 – 7 centbe. Akkor milyen nyereséggel dolgoznak az üzletek? Mi nem termelhetünk olcsóbban” – szögezte le Moravčík.