Zalabai Gyula, a sósszigeti Istropol növénynemesítő Rt. igazgatója:
Egyedileg kell megítélni a kérdést, hiszen minden génmódosítás más és más kockázattal, hatással, eredménnyel jár. A GMO-val foglalkozni kell, tény, hogy a kutatások terén Európa jócskán lemaradt az USA mögött.
El kell-e Európának zárkóznia a GMO-tól?
Egyedileg kell megítélni a kérdést, hiszen minden génmódosítás más és más kockázattal, hatással, eredménnyel jár. A GMO-val foglalkozni kell, tény, hogy a kutatások terén Európa jócskán lemaradt az USA mögött. Az európai növénynemesítő cégek nem voltak hajlandóak pénzt fordítani a fejlesztésre, kutatásra az EU-ban sokáig érvényben lévő GMO-moratórium miatt, aminek következtében sok kutató Amerikában folytatta kísérleteit. Az eddig elért eredményeket a GMO-kutatás területén 4-5 területre lehet beszűkíteni. Ezek közül talán a herbicid-rezisztencia hozta a legtöbb eredményt, viszont kérdéses, hogy erre szükség van-e. Kísérleti eredmények mutatják, hogy a GMO-fajták nem teremnek automatikusan többet. A GMO erőltetése mögött nem az éhínség csökkentésének szándéka húzódik meg, mint ahogy azt egyes tőkeerős multinacionális cégek gyakran hangoztatják, ezt az afrikai helyzet is igazolja. A valódi szándék szerintem a szabadalmi jogok megszerzésével függ össze. Mindent egybevéve úgy gondolom: amíg a klasszikus genetika lehetőségei nincsenek messzemenőkig kihasználva, addig sok területen fölösleges ilyen kockázatos területre evezni, mint amilyen a GMO. (gyor)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.