A megvesztegetés a legnagyobb veszély

A vállalati lopás és sikkasztás, illetve a pénzügyi eredmények manipulációja jelenti a gazdasági bűnözés legelterjedtebb formáját Kelet- és Közép-Európában – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) felméréséből. A cégek ennek ellenére a korrupciót és a megvesztegetést tartják a legnagyobb veszélynek.

Nincs jelentős eltérés a gazdasági bűnözés elterjedtségében és formáiban térségünk és a világ többi része között – mondta el a Világgazdaságnak Fekete Miklós, a PwC vezető menedzsere. A tanácsadó cég által ötven országban megkérdezett több mint 3600 vállalat 37 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két év során gazdasági bűntény áldozatául esett; a kelet- és közép-európai térségben az arány ugyanez. A felmérés Magyarországon 25 cégre terjedt ki.

ELTERJEDT A MANIPULÁCIÓ

A pénzügyi eredmények manipulációjáról világviszonylatban csak a cégek négy százaléka számolt be. Ezzel szemben 19 százalékuk véli úgy, hogy a gazdasági bűnözésnek ez a formája elterjedtnek tekinthető. Kelet- és Közép-Európában viszont a megkérdezett vállalatok 19 százaléka valóban találkozott ilyen visszaélésekkel. A korrupció és a megvesztegetés területén azonban globálisan és a térségünkre egyaránt jellemző, hogy a cégek az ilyen típusú bűncselekményeket valós előfordulási gyakoriságuknál jelentősebbnek érzékelik. Kelet- és Közép-Európát ez a gazdasági bűnözési forma a globális átlagnál nagyobb mértékben sújtja; világszerte a megkérdezettek hat, térségünkben viszont 15 százaléka számolt be korrupciós vagy megvesztegetési esetekről.

KÉTMILLIÓ DOLLÁROS KÁR

A vállalatok átlagosan mintegy 2,2 millió dolláros kárról számoltak be, amelyet bűncselekmények nyomán szenvedtek el. Kelet- és Közép-Európában a cégek kilenc százalékát érte egymillió dollárnál nagyobb kár. A jelentés kiemeli azonban, hogy a cégek a pénzügyi veszteségeknél olykor még súlyosabbnak ítélik a jó hírükön esett csorbát, illetve az üzleti kapcsolataikat és vállalati morált érintő hatásokat. A megkérdezettek mintegy fele rendelkezik a gazdasági bűncselekményeket is lefedő biztosítással. Általában azonban világviszonylatban a cégek közel háromnegyede, térségünkben pedig több mint 60 százaléka csak az elszenvedett kár kevesebb mint 20 százalékának erejéig nyert kárpótlást.

AZ EU-BAN CSÖKKEN A KOCKÁZAT

Kelet- és Közép-Európában a vállalatok 35, globálisan pedig még ennél is kevesebb, mindössze 29 százaléka biztosít speciális képzést a vezetés számára a visszaélések kezelésére. Térségünkben a bűncselekmények áldozatává vált cégek több mint 70 százaléka foganatosított intézkedéséket a hasonló esetek megelőzésére, 22 százalékuk azonban semmin sem változtatott. A megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy országuk uniós csatlakozásával a gazdasági bűncselekmények kockázata csökken.