Nemi betegségek is okozhatnak meddőséget

Az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket értek el a petefészek eredetű meddőségek kezelésében is. Hatékony gyógyszerekkel, hormonkezeléssel ugyanis ma már serkenteni lehet a tüszőrepedést, s ezzel az ilyen eredetű meddőségekben (tehát az összes meddőség 15%-ában) csaknem mindig biztosítható a gyermekáldás. Problémát csak az jelent, hogy az orvos nem tudja előre felmérni, mennyire érzékeny a petefészek ezekre a készítményekre, s ezért előfordul, hogy nem egy, hanem két vagy több tüsző reped meg, és ezáltal több pete kerül a petevezetékbe. S minthogy ondósejtek mindig nagy bőségben állnak rendelkezésre, ilyenkor következnek be azok a többes, akár ötös-hatos-hetes ikerterhességek (sőt egyszer már kilences is) amelyekről mostanában a világ napilapjaiból egyre gyakrabban értesülünk. A férfiak nemzőképtelenségét is számos ok magyarázhatja. Korábban az átmeneti okokat már megbeszéltük. Itt a tartós meddőséget előidézőket vesszük sorba.

A rejtettheréjűség olyan fejlődési rendellenesség, amely a méhen belüli életben alakul ki. A here a magzati életben a vese (pontosabban annak egy korábbi kezdeménye) mellett fejlődik, s csak a terhesség nyolcadik hónapjában száll le a herezacskóba. Nemritkán – a fiúknak mintegy 4%-ában – fordul elő, hogy születéskor a here még nincs bent a herezacskóban. Legtöbbjüknél a here féléves korig pótolja a „mulasztást”, s magától leszáll. A fiúk 0,8%-ánál azonban – s ez sem kis szám! – a here féléves korra sem jut el a herezacskóba. Ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert az időben történő hormonális kezeléssel, de főleg műtéti beavatkozással még többnyire sikerül helyrehozni a hibát. A születést követően az újszülött kisfiúknál feltétlenül ellenőrizni kell a herét a herezacskóban, mert ha nincs ott, akkor a hasüregben rekedt. A hasüreg magasabb hőfoka miatt fokozatosan károsodnak az ősondósejtek, s mire a kisfiú férfivá cseperedik, a herecsatornácskában már nem lesz ondósejt-termelődés. A normális ondósejtképződésnek elengedhetetlen feltétele a herezacskóban biztosított alacsonyabb testhőmérséklet. Ez az úgynevezett rejtettheréjűség (kriptorhizmus) a férfiak meddőségének egyik legfontosabb oka. (Akiknek nem szállt le a heréje, illetve akiket nem kezdtek el időben kezelni, 90%-a meddővé válik.) A korai felismeréssel és a gyógykezeléssel azonban általában biztosítható a férfi termékenysége.

A születés után leggyakrabban gyulladásos megbetegedések okoznak férfimeddőséget. Elsősorban a különböző nemi betegségek (főleg régebben), a tbc, a mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) szövődményeként kialakuló heregyulladások. Arról azonban szó sincs, hogy mindezek előfordulása egyértelműen meddőséggel járna. Például a mumpszon átesett férfiak körében végzett vizsgálatunk szerint csak kis százalékban következik be az ondósejt-termelődés súlyosabb zavara. A nemi betegségek közül elsősorban a még ma is gyakori kankó miatt fellépő mellékhere-gyulladások okozhatnak meddőséget.

Az olyan élvezeti cikkek, mint a dohányzás és a szeszesital-fogyatás, valamint bizonyos külső hatások, mint a túlzottan magas hő, átmeneti vagy esetleg végleges férfimeddőséget okozó hatásáról már esett szó.

Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából