Mit tegyünk, ha fogzik a baba?

Ezért sokszor a popsi kipirosodása az első észrevehető jele annak, hogy kibújt a baba foga, s csak másnap tűnik fel, hogy az etetőkanál megkoccan a frissen kibújt fogon. Az esetek nagy részében ezek az alsó első metszőfogak. Pár hét múlva követi ezeket rendszerint a felső 4 metszőfog kibújása, s csak utána a két maradék alsó metszőfog. Ez általában féléves kor után szokott bekövetkezni.

Nem egyformán viseli meg a babákat a fogzás, sőt egyazon babánál is különböző lehet a fájdalom mértéke egy-egy fog kibújásakor. Az éjszaka felsíró babát a legkevésbé célszerű megitatni, mert az igaz, hogy ez általában megnyugtatja, az evés vigasz még a számára, de fennáll annak a veszélye, hogy néhány nap elteltével, amikor már nem gyötri a fogzás, akkor azért fog felébredni, mert teázhatnékja van. Ezért, ha a körülmények megengedik – a család többi tagját, a szomszédokat nem zavarja –, érdemesebb, bár fárasztóbb az édesanyának megsimogatni, felvenni, dajkálni a babát, mert tapasztalataim szerint az esetek nagy részében ezek a kritikus napok nem szoktak 3-4 napnál tovább tartani. Ezután néhány jobb éjszaka következik, ami alatt a baba és az édesanya is kicsit ki tudja pihenni magát, hogy pár nap múlva újra legyen energia az ismétlődő 3–4 rossz éjszakára. Igaz, hogy a teáztatással hamarabb meg lehet nyugtatni a fogzó csecsemőt, de miután e miatt a nyugalmas napokon is felébreszti az édesanyát a baba, ha összeadjuk az ébren töltött időket, belátható, hogy mindegyikük jobban jár, ha nem kezdenek el teázni. A cukros tea ráadásul azonnal el is kezdi rongálni az éppen csak kibújt fogat. A leszoktatás jó módszere lehet, ha vizet adnak tea helyett. Kétségtelenül vannak olyan babák, akik az átlagnál lényegesen rosszabbul viselik a fogzást (vagy a szülők tűrőképessége kisebb?), s ilyenkor lehetséges megoldás a ma már mind több gyógyszertárban és gyógynövényboltban kapható növényi eredetű gyulladáscsökkentő ecsetelő vagy zselé, amely enyhe fájdalomcsillapító anyagot tartalmaz. Csodát azonban ettől se várjanak. A nyálkahártya érzéstelenítése régebben eléggé elterjedt volt. Én sohasem javasoltam és írtam fel ilyen szert, mert tudok sajnos olyan babáról, akinél ez az érzéstelenítés olyan „jól” sikerült, hogy a nyállal jutott belőle a garatba is, ahol annak érzéketlenné válása miatt, az amúgy is sok nyálat termelő csecsemő a saját nyálát félrenyelve megfulladt.

Lehet-e lázas a csecsemő a fogzás miatt? Nem. A köztudatban eléggé elterjedt az a tévedés, hogy lehet láza a fogzástól, sőt ismert kifejezés a fogfrász, ami nem más, mint a láz miatt fellépő lázgörcs. Eddig mindig volt egyéb oka is a láznak. Legfeljebb enyhe hőemelkedést szabad kritikátlanul elfogadni.

Mindent összevetve a csecsemőkorszak nagyon meghatározó a gyermek későbbi fejlődésére és egyáltalán nem lehet eseménytelennek nevezni, bár a második félévben ügyes mamák, jó időbeosztással – ha első gyerekről van szó – nyelvvizsgát, szakvizsgát tudtak tenni, diplomamunkát tudtak készíteni. Ugyanakkor az ebben az időszakban a babával történő foglalkozás később kamatosan megtérül. Érzelmileg is ekkor alakul ki a gyermek igen szoros kötődése az édesanyjához, ami későbbi érzelmi-lelki gazdagságának a feltétele. (M. Z.)