Adalékanyagok az élelmiszerekben

A szám a konkrét vegyületet jelzi. Eredetileg az volt a szándék, hogy a számkóddal elkerüljük az elrettentő kémiai neveket. Ha azonban a fogyasztó nem kapja meg a szükséges információkat, veszélyes anyagoknak tekinti, tévesen emulgátoroknak nevezi őket. Biztosan sokan emlékeznek rá, amikor röpiratok forogtak közkézen a veszélyes adalékanyagokról.

Nem igaz, hogy ha nem látunk a termék csomagolásán E betűt, akkor az nem tartalmaz idegen anyagot. Az élelmiszergyártók úgy reagáltak az E betűk negatív népszerűségére, hogy vegyi kifejezéseket kezdtek használni. Ez összhangban van a törvénnyel. Jobb, ha tudatosítjuk: adalékanyagok vannak a cukorban és élelmiszer-ipari termékekben, a fagyiban, a csapolt italban, a készételekben és az üzemi konyhák ételeiben. Van belőlük a saját biokertből származó uborkában is, ha vásárolt szerrel tartósítottuk.

Az adalékanyagokat azért fejlesztették ki, hogy segítsék megőrizni az élelmiszer tápértékét, hogy beteg emberek is fogyaszthassák, például a cukorbetegek. Nem helyettesíthetik az élelmiszert és nem kendőzhetik el hibáit. Ez hamisítás lenne. Csak a legszükségesebb mennyiséget szabad az élelemhez adni. Mézhez, tejhez, vajhoz, nyers húshoz, savanyú tejhez, baromfihoz, halhoz, kávéhoz, teához, ásványvízhez és száraz tésztához nem szabad keverni. Ha mégis megtörténik, akkor tájékoztatni kell a vásárlót. Az adalékanyagok eltiltása a vásárló becsapását jelenti.

Mi az igazság?

Állítólag veszélyes festékanyagok: E 102, E 110, E 120, E 122, E 151.

A festékanyagokat alkoholba és alkoholmenetes italokba, cukorkákba, gyümölcskrémekbe, néhány gyümölcsös joghurtba, pudingba, süteménybe, félkész áruba teszik, továbbá száraz dehidratált, csomagolatlan ételekbe, mint amilyen a sütemény és a fagyi. Eddig nem bizonyosodott be e festékanyagok veszélyessége.

A víz megkötésére szolgáló anyagok: E 338, E 339, E 340, E 341: – állítólag rontják az emésztést.

Elsősorban a húskészítményekbe teszik. A vélemény, hogy állítólag zavarják az emésztést, abból ered, hogy csökkentik a gyomor savtartalmát, a belek kémhatását és feloldhatatlan vegyületeket képeznek. A süteménybe tett sütőpor a meleg hatására felbomlik és gázok képződnek. A szénsavas italokban a foszforsav savas környezetet hoz létre.

Állítólag eltitkolt: E 330 (citromsav) – általában biztonságos adalékanyag. Nagyon gyakran használják. A citruszfélékben található természetes formában. Nemes penész segítségével melaszból gyártják. Ha valaki sok üdítőt, szénsavas italt, színes cukorkát eszik, egy év alatt több festékanyagok fogyaszt, mint elődeink egész évben. Normális adagokban nem káros, nagy mennyiségben viszont kivonja a kalciumot a fogakból és a csontokból.

Állítólag rákkeltő anyagok: E 131, E 142, E210, E 211, E 212 stb.

Vegyi tartósító szerek. A maximális megengedett mennyiséget szabályozták. Ezek az anyagok elnyomják az élesztőgombák, penészgombák és baktériumok tevékenységét. Néhány ember érzékeny az élelmiszerekben található benzoé savra. Rákkeltő hatására a 80-as és 90-es években hívták fel a figyelmet, de a feltételezés nem igazolódott be. Azóta biztonságosnak egy kilogrammra számítva a 0-5 milligrammot tartják. Ennek ellenére a fiatal, fejlődő szervezetnek nem ajánlott.

Gyors só: E 250, E 250, E 252

- állítólag bőrbetegséget okoz

Az ún. gyors sóban nitrit található, amelyet a hentesek azért használnak, hogy a termékeik rózsaszínűek legyenek, mert különben barnák lennének. Megsemmisíti azokat a baktériumokat, amelyek a halálos kolbászmérget termelik. A szív- és érrendszeri betegség kezelésére szolgáló gyógyszerekben is van nitrit. A túladagolás főleg a kisgyermekeket veszélyezteti. Hogy ez még véletlenül se forduljon elő, a nitritet konyhasóval keverik olyan arányban, hogy túladagolás esetén ehetetlenül sós legyen a élelmiszer.

Ha helytelenül használják a nitrátot, rákkeltő hatású lehet. A sárgarépában, céklában, spenótban, retekben és karfiolban természetes formában van jelen. Sok van belőle a primőr és túltrágyázott zöldségben.

Állítólag erős rákkeltő: E 123

– a leggyakrabban használt élelmiszeripari festékanyag. Az orosz tudósok a 70-es években rákkeltőnek minősítették, majd az Egyesült Államokban is betiltották. A későbbi tanulmányok bebizonyították, hogy a teszteléshez használt preparátum nem volt tiszta. Valamennyi fejlett országban engedélyezik, de csak meghatározott mennyiségben.

Állítólag gyanús adalékanyagok: E 140, E 150, E 153, E 171, E 477.

Az élelmiszerben képződnek vagy az élelmiszert színezik vele. Például rézvegyületek hozzáadásával állandósul a növények zöld színe. A karamell a cukor hőkezelésével jön létre.

A gyümölcs tartósítása: E 200

– világszerte a dzsem, lekvár készítéséhez, gyümölcsök tartósításához használják, a háztartásban is. A legbiztonságosabb vegyi tartósítószernek tartják.

Tartósítószerek: E 220, E 221

Állítólag károsítja a beleket, de ezt nem bizonyították.

A bor és a gyümölcslevek gyártására használják. Lassítja a barnulást és fékezi a penészgombák szaporodását. Aszalt gyümölcsben, müzliszeletben és iparilag tisztított burgonyában van. Már a rómaiak is alkalmazták. 1986-ban azon anyagok csoportjába sorolták, amelyek meghatározott mennyiségben fogyaszthatók, 2003-ban pedig azok közé, amelyekre az érzékeny emberek kedvezőtlenül reagálhatnak. Az egészséges embernek nem árt, de az asztmás a nagyobb adagtól meg is halhat.

Józanul az adalékanyagokról

Nincs olyan anyag, amelyik ne hatna a szervezetre. Nem használ a szervezetnek a túl sok vitamin sem. Nem beszélve az adalékanyagok túladagolásáról, amely vagy a természetes anyagok koncentrátuma, vagy mesterségesen előállított anyag. A túladagolást mi magunk okozzuk, mégpedig úgy, hogy sokat eszünk abból, amelyben sok az adalékanyag,

hosszabb ideig sokat fogyasztunk belőle,

ezzel párhuzamosan más olyan ételt is eszünk, amelyben van ilyen anyag,

gyakran fogyasztunk adalékanyaggal kezelt élelmiszert,

hosszú ideig ugyanazokat az ételeket fogyasztjuk ugyanattól a gyártótól.

Mennyi adalékanyag kerül a szervezetbe?

Ha a felnőtt a benzoé sav biztonságos mennyiségének a felét fogyasztja el, néhány év alatt óriási mennyiség halmozódhat fel szervezetében.

1 év 55 g

10 év 550g

50 év 2,7 kg

100 év 5,5 kg

Arra, hogy több adalékanyagot együnk, kínálatukkal maguk a gyártók kényszerítenek bennünket. Abban bíznak, hogy komoly intézmények megvizsgálták ezen anyagok biztonságát, s még ha egész életünkben ezt fogyasztjuk, akkor sem fenyeget a rák veszélye. A gyártók és az eladók a felelősek azért, hogy a vásárlót erre rászedik. A túladagolás veszélye különböző kedvezményes vásárlási akció során megnő. Ezek a kedvezményes akciók arra serkentik a vásárlókat, hogy rövid idő alatt egy bizonyos élelmiszerből nagy mennyiséget fogyasszanak.

Erősítik az egészséget

E 101: enyhíti a migrént, erősíti az immunrendszert, véd a szürke hályog ellen.

E 160: megelőzi a szívbetegséget. Sajtba, fagyiba, majonézbe teszik, csökkenti a tüdőrák veszélyét. A tejtermékekben van sok.

E 170: az egészséges fogak számára nélkülözhetetlen a holland kakaóban van.

E 300: C-vitamin, a legismertebb vitaminok egyike, dzsuszokban, üdítő italokban található.

E 306-309: E-vitamin: antioxidáns, növényi olajokban található.

E 410: csökkenti a koleszterinszintet - sajtokban, cukorkában és italokban van.

Mi mit jelent?

Festékanyagok: E 1xx (E 150 – karamell, E 160 – karotin) az élelmiszer külsejének javítására szolgál. Cukorkában, fagyiban, joghurtban és pudingban van.

Tartósítószerek: E 2xx (tejsav – E 220): a baktériumok, gombák, mikroorganizmusok ellen hatnak, ezzel meghosszabbítják élettartamukat.

Antioxidánsok: E 3xx (E 300 aszkorbinsav, C-vitamin): lassítja az oxidációs folyamatot, a zsírok megsárgulását, az élelmiszerek színváltozását.

Az élelmiszer tulajdonságait módosító anyagok: E 4xx (E 440 – pektinek, E 460 – cellulóz): ezzel sűrítik a krémeket és önteteket.

Sók és savak: E 5xx (E 507 sósav) – a tartósításra szolgál.

Édesítőszerek: E 950 – E 1102 az élelmiszerek édesítésére szolgálnak, főleg a cukorbetegek számára.

Összhangban az európai normákkal

Szlovákia tagja a Codex Alimentari-usnak, amely a nemzetközi normákat készíti elő, ezért a mi élelmiszer-ipari kódexünk összhangban van az európai kódexszel. Ennek értelmében nálunk is minden terméken fel kell tüntetni az adalékanyagot: az anyag csoportját és nemzetközi kódját (pl. E 104 színező) vagy az adalékanyag nevét (pl. kinolin sárga). Az adalékanyagok gyártásáért és alkalmazásáért a termelő a felelős. Egy felmérés szerint Szlovákiában általában megtartják ezeket a szabályokat, de sajnos vannak gyártók, akik megsértik.

Hogyan védekezzen a vásárló az adalékanyagok ellen?

Szakemberek állítják: nem kell védekezni. Védi a Codex Alimentarius, amelynek döntései a legújabb tudományos ismereteken alapulnak. Neves intézmények figyelik az élelmiszergyártást, toxikológiai teszteket végeznek, és gyanú esetén közbelépnek. Továbbra is érvényes a szabály: a friss, változatos és kiegyensúlyozott étkezés és az elegendő mozgás egészségünk alapja. (form-hn-ki)