Megújult a Ford családi nagyautója

Két autó, egy eset. A Ford a legújabb Galaxy két változatával szórt meg minket: az erősebb és a gyengébb dízelessel, egy automatával és egy kézi váltóssal. Új kocsit teszteltünk, és összehasonlítottunk.

21 éve jelent meg a Ford „galaxisa”, amely azóta viszonyítási pontnak számít a nagy családi egyterűeket keresők számára.

Kezdetben a Volkswagen-csoporttal közös vállalkozásban gyártották a Galaxykat, ám a közösködésnek már jó ideje vége. Az utóbbi években pedig a piac is jelentősen szűkült: fokozatosan kiesett vagy nem újult meg a konkurencia nagy része, mostanra gyakorlatilag csak a korábbi partnerek nagy egyterűi, a Sharan és az Alhambra maradtak, valamint a tavaly frissített Espace.

Az egyterűeknél lassabban frissülnek a modellsorok, a Galaxy tavaly kihozott új típusa még csak a harmadik generáció.

Fordéknál nem hisznek a forradalmi újításokban, revolúció helyett evolúció a jelszavuk. A második generációs Galaxy bevált, így nem is kellett a feje tetejére állítani a koncepciót.

Módosított dizájn

A kocsi felépítése és dizájnja kintről csak mértékkel változott meg. A hűtőrácsot hozzáidomították a többi modellhez, sajnos a fordos mérnökök nem lesték el a konkurens Sharan tolóajtaját. A beszállással így sincs gond, ám ez praktikusabb lenne ilyen nagy testnél.

A dizájn leginkább a belső térben változott. A műszerfal letisztultabb lett, érezhető a szándék, hogy a középkonzolon minél kevesebb gomb legyen, ezzel párhuzamosan a kormányon – és a bajuszkapcsolókon – még több lett a nyomogatnivaló. Ez ugyanakkor nem zavaró, pont ellenkezőleg: mivel nem kell oldalra kapcsolgatni, jobban lehet a vezetésre koncentrálni.

Széles térfelek

A Galaxy klasszikus hétszemélyes egyterű, azaz nem csak papíron van benne hét ülés. A középső sorban elegendő a hely szélességben és hosszában is, három felnőtt is relatíve kényelmesen elfér. Újítás, hogy ebben a sorban egyenként is remekül állíthatók az ülések – tologathatók előre-hátra s a dőlésszögük is tetszőlegesen változtatható. Hogy ez ne legyen elég: a második és a harmadik sor ülései – egyenként – le és felcsukhatók elektronikusan – a sofőrülésben ülve a menüből, valamint a csomagtartóban található gombokkal.

Öt személy szállítása esetén hátul óriási rakodóterünk van, hétszemélyes üzemmódban jóval kevesebbel kell megelégednünk: egészen konkrétan 300 literes csomagtérrel. Kevés vagy sok? Összehasonlításként: a Fiestában 276 literes a csomagtartó. Hosszabb családi kirándulásra ilyen esetben kiegészítő tetőboxot kell vinni.

Erős dízelek

Amint a bevezetőben említettem, a Fordtól két Galaxyt kaptunk: mindkettő dízeles (2,0 TDCi) volt. Először az erősebb 180 lőerőset, majd a hét közepén a 150 lovasat. Ahogy a fordos marketingesnek is mondtam a kulcsok leadása után: ezt elrontották. Mármint a sorrendet. A 180 lóerős kocsi, annak ellenére, hogy automata váltóval adják, sokkal dinamikusabb hatást keltett, mint a kistestvér. A 150 lovas változatot ezután kevésbé lehetett élvezni, ám ha objektívek akarunk maradni, le kell szögezni: ez az erőforrás is tökéletesen elég egy ekkora test mozgatásához. Az automata váltó egyébként nagyon jól teljesített, illik az autó karakteréhez: a 180 lóerős motorral együtt csak ajánlani tudjuk.

Mind a két modell összkerékhajtású volt (AWD). Ezek a változatok az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapnak a Fordnál, főleg a biztonságot priorizáló vevőkörnél számíthat sikerre vele a gyártó.

Benzines is van

Az új Galaxyt háromféle motorral gyártják, az 1,5-ös és a kétliteres turbóbenzinessel (EcoBoost), valamint az általunk is tesztelt kétliteres turbódízelessel. A kétliteres benzines egyelőre nincs a hazai kínálatban, a dízeles legerősebb, 210 lóerős biturbó változatát sem találtuk még az árlistán. Ezek azok a változatok, amelyek eladása elhanyagolható mértékű. Az 1,5 literes benzines mellett főleg az alacsonyabb ár szól, már 27 ezerért elvihetők. Itt az erősebb, 160 lóerős változatot ajánlanánk, a gyengébbik benzines 120 lova húzósabb helyzetekben kevésnek bizonyulhat. (MSz)