Pallag János párkányi olvasónk főiskolás diákként magával vitt egy Új Szót egy tanulmányútra a Szovjetunióba. Maga sem sejtette, milyen fontos lesz az úton ez a lap. 1968 augusztusát írtunk.
Horváth Viktor új regénye egy valós történelmi jelenséget – a csehszlovákiaiak 1968-as szabadságvágyát – örökített meg, fikcióban. Pár szó az irodalom új múzsáiról, a sárgult-összeragadt okiratokról.
Feketenyék | Sosem felejtik el az ötven évvel ezelőtti eseményeket az egykori feketenyéki futballisták – az együttes a „baráti hadseregek” csehszlovákiai bevonulása miatt tíz napig nem térhetett haza az 1968 augusztusában sorra került magyarországi barátságos mérkőzésről.
A megszállás első áldozata egy nyárasdi férfi volt. Zsigárdi Alajost igazi ezermesterként ismerték Nyárasdon, de leginkább a lovakhoz értett. 1968. augusztus 21-e reggelén is épp csikókat tört be a helyi földműves-szövetkezetnek, és ez okozta a végzetét.
Két emlékezetes nap: augusztus 20. és 21. Az én fejemben az előbbi István, az utóbbi pedig a néger baba napja.
Tiszacsernyő/Királyhelmec/Český Krumlov | Csehszlovákia ötven évvel ezelőtti „baráti” megszállása, mely egycsapásra és hosszú időre megfagyasztott mindent, amit a prágai tavasz hozott, sokkolta az embereket. E témában itthon és külföldön is számtalan tudományos munka, esszé és elemzés látott napvilágot. Lapunknak most néhány szemtanú számol be emlékeiről. Az akkori pályakezdők, sorkatonák, fiatalok, ma már a hetvenes éveiket taposó nyugdíjasok.
Érsekújvár | Az augusztusi események érsekújvári történéseinek a felidézésével emlékeztek a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulójára a Háromhidak Polgári Társulás tagjai és a lakosok.
Prága | A cseh miniszterelnök elleni tüntetés zavarta meg a Csehszlovákia szovjet megszállásának 50. évfordulója alkalmával kedden délelőtt Prágában megtartott központi megemlékezést.
Pozsony | Törekedjünk egy olyan világ létrehozására, amelyben a nemzetek szabadon dönthetnek a jövőjükről – fenyegetés és emberáldozat nélkül. Ezt Peter Pellegrini (Smer-SD) kormányfő jelentette ki Csehszlovákia megszállásának 50. évfordulója alkalmából.
A Varsói Szerződés csapatainak a csehszlovákiai inváziója leállította a szabadabb társadalomért folytatott harcot, és hosszú évtizedekre megpecsételte az ország sorsát. Az Orosz Föderáció ugyanakkor máig mentegeti a bevonulásukat, és úgy véli, hogy nem volt szó megszállásról. Ezt Bugár Béla, a Híd párt elnöke és a parlament alelnöke írta a közösségi oldalán.
Az oroszok mindössze 32 százalékának van fogalma arról, hogy mi volt a "prágai tavasz", ugyanakkor többen vannak, akik helyeslik a szovjet tankok Csehszlovákiába vezénylését, mint azok, akik hibának tartják az 50 évvel ezelőtti beavatkozást - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak az Interfax hírügynökség által kedden ismertetett felméréséből.
Országszerte rendeznek megemlékezéseket a Prágai Tavasz 50. évfordulója alkalmából, melyeken a legfőbb közjogi méltóságok is részt vesznek. A pártok különbözőképpen reagáltak az 1968-as eseményekre.
Ötven évvel ezelőtt, az 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei átlépték Csehszlovákia határait, és megszállták az országot. A bevonulás nemcsak a prágai tavasz néven ismertté vált reformfolyamatnak vetett véget, hanem szertefoszlatta a csehszlovák nemzetiségi politika megújításának lehetőségét is.
Ismét folyik a harc 2018. augusztus 21-ért. Pontosabban a történelmi megítéléséért.
Fél évszázaddal a Varsói Szerződés öt tagállama és négy hadserege által felszámolt 1968-as csehszlovákiai reformkommunista kísérlet után ma is sok új kérdés merülhet fel a korabeli folyamatok értelmezésében.