Nyílvános gyűjtésből temetik el Kassa nehéz sorsú fotósát

Kovács Tibor életpályáját Csehszlovákia 1968-as megszállása pecsételte meg, amikor 31 évesen a Szlovák Műszaki Múzeum fotósaként dolgozott a városban. A tankok és a katonák érkezésekor is fotózott. Estefelé hazafelé tarott, a villamosra várakozva egy szovjet katona puskájából váratlan fejlövést kapott. Kórházba vitték, életét megmentették, de rokkantá vált. Életének hátrelevő részét tolókicsiban kellett leélnie. Ahogy az a fotós halála után nemsokkal kiderült, özvegye kilátástalan anyagi helyzete miatt valószínűleg szociális temetést kapott volna, de néhány jólelkű embernek köszönhetően megoldódott a helyzet.

 „Mivel özvegyének nincs miből eltemetnie, Natália Novotná és Ján Gálik kassai aktivistákkal úgy döntöttünk, hogy méltó temetést rendezünk neki. Úgy éreztük, hogy egy ilyen jelentős személyiség nem szorulhat szociális temetésre” –

nyilatkozta lapunknak Soltész Árpád, a gyűjtés kezdeményezője, akit minden egyéb mellett azért is érintett meg annyira a fotós halála, mert a szrencsétlenség idejében az ő édesapja is vele volt, akit szintén lövést kapott. „Tibort a fején, édesapámat a lábán találták el. Mielőtt megszülettem, édesapám Amerikába emigrált, így sohasem láthattam őt. Pontosan ezekért a történésekért olyan fontos számomra, hogy méltó módon temessük el és hogy egy szép sírkövet is kapjon” – nyilatkozta lapunknak Soltész. Mivel Kovács képei máig rendkívülien fontos szerepet játszanak a város történelmében, sokan felháborítónak tartották, hogy a város nem nyílvánította saját halottjának a fotóst és nem szervezett neki méltó temetést. Miután a helyi önkormányzathoz is eljutott a hír, és szembesültek azzal, hogy pontosan kiről is van szó, 300 euróval ők is hozzájárultak a gyűjtéshez.