Volt már itt minden, és a fordítottja is

Valóban tarthatatlan állapot, hogy három alkotmánybírói szék hosszú ideje üres, hiszen az alkotmány is kimondja, hogy a taláros testületnek tizenhárom tagja van. Emiatt már az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is rosszallását fejezte ki, sőt októberben meghívta Ján Mazákot, a szlovák államfő tanácsadóját, hogy magyarázza meg, miért nem nevezte ki Kiska a három alkotmánybírót.

Mazák is egykori alkotmánybíró, és a Velencei Bizottságban elmagyarázta kollégáinak a hírhedt Gašparovič–Čentéš-ügyet, amikor a volt államfő nem nevezte ki a megválasztott főügyészt, aki történetesen nem a Smer jelöltje volt. Ezután 2012-ben az Alkotmánybíróság szavazattöbbséggel azt a határozatot hozta, hogy az államfő nem köteles kinevezni olyan jelöltet, aki megítélése szerint nem tudná megfelelően ellátni a funkciót. Ivetta Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke ehhez még külön indoklást is kiadott, mely szerint, „ha az alkotmányban az a formula szerepel, hogy az államfő kinevezi és visszahívja, akkor azt nem lehet úgy magyarázni, hogy az államfő általánosan köteles elfogadni a parlament személyi döntéseit és ne utasíthatná el azokat”.

Viszont az alkotmánybírókkal kapcsolatban is ugyanúgy a „kinevezi és visszahívja” formula szerepel az alkotmányban. Ebből az következik, hogy az Alkotmánybíróság 2012-es döntése alapján az államfőnek nemhogy joga, hanem kötelessége visszautasítani olyan jelölt kinevezését, akinél megkérdőjelezhető, hogy alkalmas a funkció betöltésére.

Csakhogy 2015-ben ugyanazok az alkotmánybírósági bírák ennek pontosan az ellenkezőjéről is határoztak. Ugye akkor már Kiska volt az elnök, és a bírák arra jutottak, hogy egyértelműen köteles választani és a parlamentben megválasztott alkotmánybíró-jelöltek felét kinevezni. Tehát két megválasztott jelöltből egyet mindenképpen ki kellene neveznie alkotmánybírónak, még ha az például parlamenti képviselőként korábban számtalan alkotmánysértő törvényt is megszavazott.

Ján Mazák a Velencei Bizottságnak elmagyarázta, hogy az alkotmánybíróság 2012-ben precedensértékű, általánosan érvényes döntést hozott az elnöki kinevezésekkel kapcsolatban, és most utólag azt vehemensen cáfolni próbálja.

Mivel patthelyzet alakult ki, az államfőnek és az Alkotmánybíróságnak közösen kellene kikérnie a Velencei Bizottság jogi szakvéleményét, és köteleznie magát, hogy tiszteletben fogja tartani döntést a demokrácia és a jogrend védelme érdekében. Hogy nálunk ne történjen meg az, ami Lengyelországban.

A lengyel külügyminiszter a kormány nevében felkérte a Velencei Bizottságot, állapítsa meg, hogy Jaroslaw Kaczyński pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) az alkotmányos keretek között járt-e el az alkotmánybírósággal szemben. Amikor a bizottság kimondta, hogy Kaczyńskiék alkotmányt sértettek, a lengyel kormány bejelentette, hogy a Velencei Bizottság nem korlátozhatja a lengyel jogi szuverenitást, aminek nevében a PiS irányítja az országot.

Így fest a demokrácia, ha jogsértésekkel kormányoznak.

A szerző a Trend hetilap kommentátora