Trump csapást mérhet a NATO-ra

Diplomaták és katonai veze-tők szerint elképzelhető, Do-nald Trump amerikai elnök is-mét váratlan döntést hoz a hol-nap kezdődő NATO-csúcson, vagy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik.

A britek attól tartanak, amerikai csapatok Európából való kivonását jelentheti be az amerikai elnök, aki a NATO-csúcs után, július 16-án találkozik az orosz elnökkel Helsinkiben. Akár Európa biztonsági térképének „újrarajzolása”, a hidegháború vége utáni status quo felrúgása is felmerülhet. Az USA új Európa-politikája és Putyin ellenséges akciói megrendítették a kontinens stabilitását, ezért sok múlik a két csúcstalálkozó kimenetelén. Amerikai csapatok jelenleg nagyobb számban Ukrajnában, Lengyelországban, Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban állomásoznak. Egészen a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálásáig az USA fokozatosan vonta ki csapatait Európából, ám ennek a trendnek Barack Obama véget vetett, és fokozott katonai akciók, hadgyakorlatok indultak a térségben válaszlépésként.

A brit elemzők attól tartanak, hogy a védővámok és a kereskedelmi háború miatt nagy bel- és külpolitikai vitában álló amerikai elnök egy Putyinnal kötött hangzatos megállapodással – mint tette azt az észak-koreai vezetővel – könnyű belpolitikai sikert akarhat elérni. Az amerikai elnök régóta hangoztatja, az európai országoknak is részt kell vállalniuk a katonai kiadások növelésében: a NATO-tagállamoktól elvárt 2%-os GDP-arányos kiadásokat csak néhány EU-s tagállam éri el. Trump már jelezte, Németországból vonna ki amerikai csapatokat. Az amerikaiak 35 ezer katonát állomásoztatnak Németország területén. Ez a legnagyobb amerikai katonai kontingens az USA határain kívül – jegyzi meg a Focus című német hetilap. Bár a német kabinet azt tervezi, hogy 2023-ig a védelmi kiadásait 1,24-ről 1,5%-ra emeli a GDP-hez viszonyítva, aligha éri be ennyivel az amerikai elnök.

Milyen következményei lennének annak, ha az amerikaiak kivonnák csapataikat Németországból? „Ha ez megtörténne, az a NATO halálával lenne egyenértékű” – véli Thomas Jäger német Amerika-szakértő. Papíron ugyan tovább létezhet az észak-atlanti szövetség, de az értelmét elvesztené, hiszen ha támadás érné az európai államokat, akkor nem tudnának kellőképpen védekezni ez ellen – figyelmeztetett. A helyzeten az sem változtat, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ez önmagában nem jelent komolyan vehető fenyegetést egy potenciális agresszor számára – vélekedik Jäger. Ezért a NATO-csúcson hatalmas nyomás nehezedik majd a német kormányra, hogy a tervezettnél jelentősebben emelje katonai kiadásait.

A Putyinnal kötött európai kivonulásról szóló megállapodás része lehet, hogy cserébe Trump azt kéri Putyintól, vegye rá Teheránt, Irán vonja ki csapatait Szíriából, ahol a kormányerőket segítik évek óta az amerikaiakkal szövetséges erőkkel szemben. (Nszava, 444.hu, ú)